| Kertész Mihály | |
| Született | Kaminer Manó 1886. december 25. Budapest |
| Elhunyt | 1962. április 10. (75 évesen)
|
| Állampolgársága | |
| Házastársa |
|
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | rák |
| Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1912–1961 |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb rendező Casablanca (1944) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Mihály témájú médiaállományokat. | |

Kertész Mihály (Michael Curtiz), 1905-ig Kaminer Manó (Budapest, 1886. december 25. – Hollywood, 1962. április 10.) Oscar-díjas magyar–amerikai filmrendező. A Casablanca film rendezéséért kapta meg az Oscar-díj a legjobb rendezőnek elismerést.
A filmtörténet hajnalán még színészként az elsők között kezdett a némafilmezéssel foglalkozni Dániában. A Nordisk cégnél 1912-ben forgatott Utolsó bohém volt az első rendezése. Kolozsváron a Proja filmgyárban, majd a Kinoriportnak, a Phönix cégnek és Berlinben az UFA-gyárnak is dolgozott. 1926-ban az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. 1927-ben lett a Warner Bros. állandó munkatársa. Hollywoodi karrierje során több mint 100 filmet készített.
Budapesten a Gyár utca 12. szám alatt született 1886. december 25-én este 9 órakor Kaminer Manó néven zsidó családba, Kaminer Ignác (Izsák) delatyini (Galícia) születésű szobafestő és a nagyváradi születésű Nott Gold (Nathan Aranka) gyermekeként. 17 éves (1903) korában elszökött otthonról egy cirkusszal, majd színésznek tanult. 1905-ben vezetéknevét Kertészre változtatta. A Színiakadémián 1906-ban szerzett diplomát. Pécsen, majd Szegeden is dolgozott. Első filmjét 1912-ben készítette. A következő évben tanulmányútra utazott Dániába az akkor virágzó Nordisk cég stúdiójába. Itt asszisztensként és rendezőként dolgozott, de ő játszotta a főszerepet is az Atlantis című filmben. 1914-ben tért vissza Magyarországra, ahol Janovics Jenő filmgyárában dolgozott. Az első világháborúban magyar katonaként szolgált, majd az 1919-es Tanácsköztársaság idején szerepet vállalt Kun Béláék Művészeti Bizottságában és Színészvizsgáló zsűrijében, fellépett propagandaműsorokban és a kommün mellett agitáló filmet készített, vállalta a május elseji ünnepségekről szóló híradófelvételek legfőbb felügyeletét. A Tanácsköztársaság leverését követően Ausztriába távozott. Az Ausztriában és Németországban készített filmjei közül leghíresebb a Szodoma és Gomora (1922).
1926-ban Kertész az Amerikai Egyesült Államokba emigrált és Michael Curtizre angolosította nevét. Hosszú hollywoodi karrierje során több mint 100 filmet készített.
Teljes terjedelmében csak egy Magyarországon forgatott filmje maradt fenn, a proletárdiktatúra alatt forgatott Jön az öcsém. Az 1914-ben készült, A tolonc című például 2008 márciusában Amerikában egy pincéből került elő. Ezt a filmet a korabeli lapok a legelső jó magyar filmnek nevezték. A némafilm Tóth Ede 1876-os népszínművének alapján készült. A forgatás javarészt Kolozsváron Janovics Jenő stúdiójában zajlott, de Torockón, a Tordai-hasadéknál és az Aranyos partján is készültek felvételek. A bécsi bemutatóra 1915 februárjában, a budapestire 1915. március 1-jén (Apolló, Tivoli), a kolozsvárira pedig – a Színkör-mozgóban – 20-án került sor. A főszerepekben Jászai Mari – akiről ez az egy mozgókép maradt fenn, és Várkonyi Mihály – aki később Victor Varconi néven Hollywoodban híressé vált – látható.