| Neospora | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Neospora témájú kategóriát.
|
A Neospora az Apicomplexa házi- és haszonállatokban élő parazita nemzetsége. 1984-ben fedezték fel Norvégiában kutyákban. A marhákat és háziállatokat érintő neosporózis világszerte megtalálható. Spontán abortuszt és paralízist okoz, erősen virulens, akár 90%-os prevalenciájú lehet, s akár 33% valószínűséggel okozhat abortuszt. Számos országban ez a leggyakoribb oka a vemhesség megszakadásának. A neosporózis világszerte fő abortuszok. Számos diagnosztikai teszt érhető el a piacon. A Neospora caninum nem fertőz embert, kutyában azonban neurológiai tüneteket okoz, különösen kongenitálisan fertőzött kölykökben, ahol cisztákat képezhet a központi idegrendszerben.
A N. caninum genomját 2019-ben szekvenálták. Ez alapján Európában jelent meg.
A Neospora caninum a marhák és kutyák fő patogénje, mely alkalmanként lóban, kecskében, bárányban és szarvasban is klinikai fertőzést okoz. A N. caninum egyetlen ismert végleges gazdája a kutya. Marhában a spontán abortusz fő oka számos országban, és a leghatékonyabban terjedő paraziták egyike: a csordák akár 90%-át érintheti. Hús- és tejelő marhában egyaránt tüneteket okoz. További fontos tényező a magzat fertőzéskori kora, így immunkompetenciája is. A vemhesség korai szakaszában a méhlepény és a magzat fertőzése általában fatális, míg a középső vagy késői szakaszban jelentkező fertőzés kongenitálisan fertőzött, de ettől eltekintve egészséges utódot tesz lehetővé. 2012-től megjelent tanulmányok alapján köztes gazdái még a madarak: például fertőzheti a Gallus spp.-t és a Passer domesticust, melyek az oociszták talajból való bevitele után fertőződhetnek. A madarak jelenléte a marhalegelőknél összefügg a marhák magasabb fertőzöttségével. A madarak fontos kapcsot jelenthetnek a N. caninum más állatokra terjedésében.
Életciklusa a Toxoplasma nemzetségéhez hasonló. A fertőzött állatból az oociszta ürülékkel távozik, és ételt és vizet fertőzhet. Egy marha vagy más állat ezt felveszi, ahol az izomszövetben addig megy át ivartalan szaporodáson, míg a parazitát kutya kebelezi be. Ott ivaros szaporodáson megy keresztül, ahol oociszták keletkeznek, és az ürülékkel távoznak. A kutyák gyakran végső gazdák, de köztes gazdák is lehetnek, a marhák általában köztes gazdák. Nem ismert marhák közti horizontális transzmisszió, bár nyálon keresztül történhet interakció. Vertikális terjedés történhet, ha egy fertőzött tehén fertőzött borjat szül, vagyis ha ez utód túléli, és felnő. Ez a fő terjedési mód marhákban, és különösen hatékony: átadási aránya 80–100%. A kongenitálisan fertőzött vemhes nőstény borjú átadhatja a fertőzést a következő utódnak, fenntartva a fertőzést. A vertikális terjedés fő útja feltehetően transzplacentális. Az életciklus 3 részből áll (tachizoita, szöveti ciszta, oociszta). Előbbiek a köztes gazdában intracellulárisan élnek.
Az agyi és szívléziók jelenléte látható egy farmból származó elvetélt magzatokon. A parazita azonosítható sok elvetélt magzatban, de halva született és – ritkán – klinikailag érintett újszülött borjakban is megtalálható. A fertőzés diagnózisát segíti a hisztopatológiai és immun-hisztokémiai vizsgálat és a fertőzésre utaló bizonyítékok szerológiai tesztelése. A vetélés az egyetlen klinikai jel, és a 3. hónaptól bármikor bekövetkezhet, de leggyakoribb az 5–6. hónapban. A magzat felszívódhat, autolizálódhat, mummifikálódhat, lehet halva született, betegen, de élve született vagy klinikai jelek nélkül, de krónikus fertőzéssel élve született. Az élve született fertőzött borjak klinikai jelei lehetnek neurológiai tünetek, alacsony tömeg vagy állásképtelenség.
Az embriótranszfer ajánlott szaporodáskor a fertőzés esélyének csökkentésére, amennyiben a donor betegségi állapota ismert. Nem ajánlott a beteg állatok újratenyésztése. A szeropozitív állatok leölendők. A horizontális átadás gátlása végett fontos a táplálék és a víz oociszták kutyafélékből való távozásával történő kontaminációjának gátlása. A kutyaféléknek nem szabad hozzáférniük az állatok területéhez, de ez nehezen megoldható lehet. Nincs jelenleg a neosporózis ellen gyógyszer vagy oltás, bár néhány diamidin hatásos lehet ellene.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: numerikus név: szerzőfelsorolás (link) CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link){{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)