A kerület területén legrégibb települése Zeismannsbrunn volt és írott forrásban elsőként 1202-ben tűnik fel. 1302 óta a települést a templom védőszentjeként St. Ulrichnak hívják.
1850-ben négy községet beolvasztattak Bécsbe Neubau névvel mint a hatadik kerület. 1861-ben a Wieden felosztásával Neubau lett a hetedik kerület.
Az osztrák némafilmek virágkorával 1918 és 1923 között a Neubaugasse és a szomszédos utcák filmrégióvá fejlődtek. Az Anschluss-szal a filmrégió története véget ért.
A megszállás alatt (1945–1955) Neubau a amerikai szektorhoz tartozott.
Látnivalók
Leopold Museum
Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien (mumok)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Neubau (Wien) című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
Leo Baumfeld, Gerti Brindlmayer, Martin Heintel: Partizipation in Wien7. In: Vierteljahreszeitschrift für Stadtgeschichte, Stadtsoziologie, Denkmalpflege und Stadtentwicklung, 43 Jg., Heft 3, S. 295–305. Stuttgart 2016: Forum Stadt Verlag.
Elfriede Faber: Neubau: Geschichte des 7. Wiener Gemeindebezirks und seiner alten Orte. Edition Wien, Wien 1995, ISBN3-85058-065-2.
Martin Heintel, Gerhard Strohmeier, Günter Dastl, Stefanie Figl, Christine Gamper und Evelyn Klein: Nutzungsansprüche und Nutzungskonflikte im öffentlichen Raum am Beispiel der „Neubaugasse“ in Wien. In: Die Alte Stadt, 32. Jg., Heft 3, S. 227–245. Stuttgart 2005: Franz Steiner Verlag.
Rudolf Schwarz, Irmi Novak (Hrsg.): Zum Schnepfenstrich am Spittelberg. Aufklärerisches der besonderen Art (= Stadtspaziergänge, Band 2), TextFactory, Wien 1998, ISBN3-901892-02-8 (Zur Geschichte der Wiener Prostitution).