Földrajza
Ottakring Bécs nyugati részén található a Gürtel és a Bécsi-erdő közötti területen. Északról Hernals, keletről Josefstadt és Neubau kerületek, valamint délről Rudolfsheim-Fünfhaus és Penzing kerületek határolják. A kerület legmagasabb pontja a 449 méter magas Gallitzin-hegy.
A kerületre jellemző épületek meglehetősen változatosak: a Gürtel közelében sűrűn lakott a kerület valamint gyárak, üzemek találhatók, míg a Gürteltől kifelé villák és kertes házak találhatók.
A kerület területének 36%-a zöldterület, 45.4%-a beépített. Thaliastraße a kerület legfontosabb és legzsúfoltabb utcája, a kerület 1.23%-át mezőgazdasági területként használják fel. Egykor jelentős szőlőültetvény volt Ottakringben, ami miatt a borászat is kiemelkedő volt.
Történelme
Ottakring község
Az eredeti Ottakringet 1.000 éve alapították bajor telepesek, akik a Gallitzin-berg egy szűk erdős részét kiirtották, eredetileg Ottakringen az Ottakring nevű patak folyt, ami a mai Ottakringerstrasse, Abelegasse,Thaliastraße, Lerchenfelderstraße , Minoritenplatz nyomvonalán folyt a Duna-csatornába. A "régebbi Ottakring" teljesen megsemmisült az 1683-as Kahlenbergi csata következtében. A falu a patak Bécshez közelebbi szakaszán épült újjá, erre a településre amely 1980-as évekig maradt fenn, hivatkoztak a bécsiek a 19. és 20. század folyamán mint régi Ottakring.
Bécs részeként
1888-ban Ferenc József elrendelte, hogy Bécshez csatolják a város környéki falvakat. Az alsó-ausztriai kormány megszavazta 1890-ben az Eingemeindung der Vororten zu Wien néven a törvény, amellyel lehetővé tették a bővítést. 1892-ben életbe lépett a törvény. A kezdeti ellenállás ellenére Ottakring és Neulerchenfeld községek Bécs 16. kerületéhez csatolták, 106,861 lakossal.
Bécshez csatolása után a kerület lakossága robbanásszerűen megnőtt: 1910-re 177 ezer embert élt Ottakringben, a munkások száma jelentősen megnőtt annak ellenére, hogy nem volt elég munkalehetőség. Ez ösztőnzőleg hatott az iparnak, hogy itt létesítsen gyárakat.
Világháborúk és hatásaik
Az első világháború jelentős lakásépítési programok zajlottak le: 1922 és 1934 között 28 Gemeindebau vagyis önkormányzati lakótelep-építés valósult meg, amikkel 4.517 lakás épült meg. Ezek közül a Sandleitenhof telepen 1587 lakás épült, amivel Bécs akkori legnagyobb lakótelepe volt. A gazdasági válság az 1930-as évekre súlyos hatással volt, mintegy 50%-os munkanélküliséget eredményezett.
1934-ben az osztrák polgárháború alatt jelentős bizonytalanságot és harcokat hozott. A helyi lázadók legyőzték az Osztrák Szociáldemokraták militánsait, az épületek viszont sértetlenek maradtak. A Kreitnergassén viszont jelentős harcok dúltak.
A második világháború alatt Bécs légvédelmét a Harmadik Birodalom délkeleti szárnya figyelte, a Gallitzin-hegy melletti Gaugefechtsstandról.
A háború után Ottakring Bécs francia megszállási övezetébe került. A kerület újjáépítése lassan indult csak újjá, a Negerdörfel nyomortelepet lebontották és új lakásokat építettek.
Napjainkban
Komoly változást hozott Ottakringnek, hogy 1998-ra meghosszabbították a 3-as metróvonalat a kerületbe, amellyel közvetlen összeköttetést kapott a belvárossal, vonzóvá vált a befektetőknek így a metróállomás környékét rehabilitáltak.
.svg)
é. sz. 48° 12′ 45″, k. h. 16° 18′ 38″48.212500°N 16.310600°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 45″, k. h. 16° 18′ 38″48.212500°N 16.310600°E
.jpg)
_-_Heuriger_10er_Marie.JPG)
_-_M%C3%BCllverbrennungsanlage_Fl%C3%B6tzersteig_(1).JPG)
