Nitrozobenzol

Nitrozobenzol

szerkezeti képlet

pálcikamodell
IUPAC-névnitrozobenzol
Kémiai azonosítók
CAS-szám586-96-9
PubChem11473
ChemSpider10989
EINECS-szám209-591-1
KEGGC06876
ChEBI27986
RTECS számDA6497525
SMILES
O=Nc1ccccc1
InChI
1/C6H5NO/c8-7-6-4-2-1-3-5-6/h1-5H
InChIKeyNLRKCXQQSUWLCH-UHFFFAOYSA-N
Beilstein605688
UNIIZI9W9E8G2Z
ChEMBL98797
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képletC6H5NO
Moláris tömeg107,11 g/mol
Megjelenésszíntelen, szilárd
Olvadáspont65–69 °C
Forráspont59 °C
Oldhatóság (vízben)kicsi
Oldhatóság (egyéb oldószerek)szerves oldószerekben oldódik
Kristályszerkezet
Molekulaformasp2 N
Veszélyek
Főbb veszélyekmérgező
R mondatokR20/21–R25
S mondatokS26–S36/37–S45
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nitrozobenzol szerves vegyület, képlete C6H5NO. Diamágneses molekula, dimerjével egyensúlyban létezik.

Előállítása

Elsőként Adolf von Baeyer állította elő difenilhigany és nitrozil-bromid reakciójával:

(C6H5)2Hg + BrNO → C6H5NO + C6H5HgBr

A modern szintézis során nitrobenzolt redukálnak fenilhidroxilaminná (C6H5NHOH), amelyet aztán nátrium-dikromáttal (Na2Cr2O7) oxidálnak.

Előállítható anilinből is, peroxo-monokénsavval (Caro-sav) végzett oxidációval. Az így kapott terméket általában vízgőzdesztillációval tisztítják, melynek során zöld anyagként jut át a szedőbe, és színtelen anyaggá dermed.

Jellemző reakciói

Diénekkel Diels–Alder-reakcióba lép, anilinekkel kondenzációs reakcióban azobenzol származékokat ad, ezt Mills-reakciónak nevezik. Redukciójával anilin keletkezik.

Legjellemzőbb reakciója, hogy aktív metiléncsoportot tartalmazó vegyületekkel, például malonészterekkel vagy benzil-cianiddal kondenzációs reakcióba lép. Benzilcianidedal (PhCH2CN) például (PhC(CN)=NPh) imin keletkezik, ez az Ehrlich–Sachs-reakció:

Ph–CH2-CN + Ph–NO → Ph–CH(CN)–N(OH)–Ph (oxiaminálási adduktum) → PhC(CN)=N–Ph

Néha az aktív metiléncsoportot tartalmazó vegyületekkel végzett kondenzáció O-nitrozo-aldol reakcióterméket eredményez:

R–CH2-CHO + Ph–NO → R–CH(CHO)–O–NHPh (aminoxilálási adduktum)

Hivatkozások

  1. ↑ Baeyer, A. (1874).
  2. ↑ G. H. Coleman, C. M. McCloskey, F. A. Stuart (1955).
  3. ↑ H. Caro (1898).
  4. ↑ H. Yamamoto, N. Momiyama "Rich Chemistry of Nitroso Compounds" Chemical Communications 2005, pp.3514–25.
  5. ↑ H. D. Anspon (1955). "p-Phenylazobenzoic Acid".
  6. ↑ H. Feuer.
  7. ↑ "Asymmetric O− and N− Nitroso Aldol Reaction – an efficient access to a-oxy and a-amino carbonyl compound" (PDF). 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nitrosobenzene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.