Oomycetes

Oomycetes
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Csoport: Diaphoretickes
Csoport: Sar
Csoport: Sárgásmoszatok (Stramenopila)
Törzs: Gyrista
Altörzs: Pseudofungi
Osztály: Oomycetes
Winter 1880
Szinonimák
  • Oomycota Arx, 1967
  • Peronosporomycetes Dick, 2001
Ordines et familiae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Oomycetes témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Oomycetes témájú kategóriát.

Az Oomycetes vagy Oomycota, magyarul petespórás gombák gombaszerű eukarióták önálló filogenetikai leágazása a sárgásmoszatokon belül. Micéliumot alkotó heterotróf, ivarosan és ivartalanul szaporodó élőlények Az oospóra ivaros szaporodása a hímivarú anteridiumok és nőivarú oogóniumok érintkezésekor történik, e spórák, a nyugalmi spórák áttelelhetnek.:409 Az ivartalan szaporodás chlamidospóra- és sporangiumképződésből áll, ekkor mozgó zoospórák keletkeznek. Tagjai közt vannak szaprofiták és patogének, ide értve súlyos betegségeket okozó ismert növénypatogéneket, például a késői burgonyabarnulást és a hirtelen tölgyhalált. Egyik faját, a mikoparazita Pythium oligandrumot biokontrollra használják: növénypatogén gombákat támad. Nevezik „vízi penésznek” (angolul: water mold vagy water mould), de a legtöbb fajra nem jellemző az e nevet okozó vízkedvelés, ezek földi patogének.

Tagjait eredetileg a gombákhoz sorolták morfológiai és életmódbeli hasonlóságaik miatt, azonban molekuláris és filogenetikai tanulmányok kimutatták a köztük lévő különbségeket, így a sárgásmoszatokhoz sorolják bizonyos algákhoz hasonlóan. Az Oomycetes fosszilis rekordja igen csekély, egy lehetséges tagját azonosították kréta kori borostyánban.

Etimológia

Az Oomycetes az oo- (görögül: ᾠόν, óon, pete) és -mycetes (görögül: μύκητας, mükitasz, gomba) elnevezésekből származik, és nagy kerek oogóniumaikra utal.

A vízi penész név korábbi gombakénti besorolásukra és azok nedvességkedvelésére utal, mely a bazális Oomycetes-taxonokra jellemző.

Morfológia

Ritkán van septumuk, ha van, az kicsi, a sporangium alapján és néha a régebbi fonalrészeken van. Egyesek egysejtűek, mások fonalasak és elágaznak.

Besorolás

Korábban a csoportot 6 rendbe sorolták:

Ezt 2016-ig jelentősen bővítették.

Filogenetikai kapcsolatok

Pythium sp. (Peronosporales), which causes pythiosis in animals, under microscope.
Symptom of late blight (P. infestans, Peronosporales) on the underside of a potato leaf.
Albugo candida (Albuginales) on shepherd's purse (Capsella bursa-pastoris, Brassicales).

Belső

Az Oomycetes filogenetikai felépítése:


Haptoglossales

Eurychasmales

Haliphthorales

Olpidiopsidales


Oogametia
Saprolegniomycetes

Atkinsiellales

Saprolegniales

Leptomitales




Peronosporomycetes s.s.

Rhipidiales

Albuginales

Peronosporales








Külső

A csoportot eredetileg a gombákhoz sorolták (az Oomycetes név „petés gombát” jelent), később protisztákként kezelték általános morfológiájuk és életmódjuk alapján. Biológiájuk modern felfedezéseken alapuló elemzése viszonylag közeli rokonságot mutatott ki néhány fotoszintetikus élőlénnyel, például a barnamoszatokkal és a kovamoszatokkal. Egy ezen alapuló taxonómiai besorolás alapján az Oomycetes osztály a többi osztállyal, például a Phaeophyceaevel együtt a sárgásmoszatok törzsébe tartozik

E kapcsolatot az Oomycetes és a gombák megfigyelt különbségei is alátámasztják. Például az Oomycetes sejtfalai cellulózból vannak, nem kitinből, és általában nem szeptáltak. Továbbá vegetatív állapotukban sejtmagjaik diploidok, szemben a gombákkal, melyeknek haploidok. A legtöbb Oomycetes-tag magától mozgó kétostorú zoospórákkal rendelkezik. Az egyik ostor a zsinórhoz, a másik egy elágazó sávhoz hasonlít. Ez utóbbi csak a sárgásmoszatok országára jellemző. Néhány gombacsoport (például a Chytridiomycetes) ostoros spóráin előbbi található csak meg. Az Oomycetes és a gombák eltérő metabolikus útvonalakkal és enzimekkel rendelkeznek a lizinszintézishez. Ultraszerkezetük is eltér: az Oomycetes mitokondriális cristái tubulárisak, a gombákéi laposak.

Ennek ellenére számos Oomycetes-fajt továbbra is gombaként írnak le, és „álgombáknak” (Pseudofungi) nevezik.

Biológia

Szaporodás

A Phytophthora infestans életciklusa burgonyán. M: meiózis, P: plazmogámia, K: kariogámia, n: haploid, 2n: diploid.

A legtöbb Oomycetes-faj két eltérő spórát termel. A fő diszperzív spórák ivartalan, aktív mozgásra képes zoospórák, melyek kemotaxisra (például potenciális táplálék által küldött kémiai jel felé vagy attól el történő mozgásra) képesek felszíni vízben, beleértve a növényfelszíni csapadékot. Néhány faj levegőben mozgó ivartalan, a szél által mozgatott spórákat termel. Ivaros, áttetsző, kétfalú, gömbölyű oospórákat is termelnek, ezekkel élik túl a kedvezőtlen környezeti feltételeket.

Ökológia és patogenitás

Oomycetes-tag halott kérészlárván.
Áramlatból izolált Achlya sp.-kultúra.
Ulceratív bőrnekrózisos tengeri pisztráng szekunder Saprolegnia-fertőzéssel

Számos Oomycetes-tag gazdaságilag fontos agresszív alga- és növénypatogén. Egyes fajok halbetegségeket okoznak, és legalább egy emlőspatogén ismert. A növénypatogének többsége 4 csoportba sorolható, de több is van.

  • A Phytophthora parafiletikus nemzetség, tagjai például elhalást, barnulást (az 1840-es évek nagy éhínségét okozó növénybetegség), hirtelen tölgyhalált, rhododendrongyökér-rothadást, Castanea sativában tintabetegséget okoznak.
  • A parafiletikus Pythium gyakoribb, mint a Phytophthora, egyes fajai gazdatartománya szélesebb, de általában kevésbé károsak. Az általa okozott betegségek nagyon gyakoriak üvegházakban, ahol a fiatal növényeket öli. Mikoparazita tagjai, például a Pythium oligandrum más Oomycetes-tagokat és gombákat öl el, így biokontrollra használják. Egyik tagja, a Pythium insidiosum pitiózist okoz emlősökben.
  • A harmadik csoport a Peronospora és társai, melyek könnyen azonosíthatók fehér, barna vagy olívaszínű foltjaik alapján a levélfonákon (azonban e csoport összetéveszthető a nem rokon lisztharmat gombáival).
  • A negyedik csoport az Albuginales, mely számos virágos növényen fehéredést okoz. Gazdájuk epidermisze mögött sporulálnak, spórákkal telített hólyagokat okozva a száron, a levélen és a virágokon. Az Albuginales jelenleg 3 nemzetséget tartalmaz: az Albugo elsősorban a Brassicales, a Pustula az Asterales, a Wilsoniana elsősorban a Caryophyllales parazitája. A peronoszpórához és társaihoz hasonlóan obligát biotrófok, vagyis élő gazda nélkül nem élnek túl.

Jegyzetek

  1. ↑ Winter, G. (1880) [1879]. [[Gottlob Ludwig Rabenhorst|Rabenhorst]]’s Kryptogamen-Flora. Vol. 1 (2nd ed.). 32. o. 2014. december 13. dátummal az eredeti címről archiválva. {{cite book}}: URL–wikilink conflict (súgó); Unknown parameter |part= ignored (súgó)
  2. ↑ Dick, M. W (2001). Straminipilous fungus. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 289. o.
  3. ↑ Szentirmai A (2013) [2000]. "A gombák világa" (PDF). Hozzáférés: 2024. május 6.
  4. 1 2 Agrios, George. Plant Pathology (5 ed.). Academic Press. ISBN 978-0120445653.
  5. ↑ Vallance, J.; Le Floch, G.; Deniel, F.; Barbier, G.; Levesque, C. A.; Rey, P. (2009). "Influence of Pythium oligandrum Biocontrol on Fungal and Oomycete Population Dynamics in the Rhizosphere". Applied and Environmental Microbiology. 75 (14): 4790–4800. Bibcode:2009ApEnM..75.4790V. doi:10.1128/AEM.02643-08. PMC 2708430. PMID 19447961.
  6. 1 2 "Introduction to the Oomycota". 2003. október 9. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. július 7.
  7. ↑ Kortekamp, A. (2005). "Growth, occurrence and development of septa in Plasmopara viticola and other members of the Peronosporaceae using light- and epifluorescence-microscopy". Mycological Research. 109 (Pt 5): 640–648. doi:10.1017/S0953756205002418. PMID 16018320.
  8. 1 2 3 Sumbali, Geeta; Johri, B. M (2005. január). The fungi. ISBN 978-1-84265-153-7.
  9. ↑ Ruggiero; et al. (2015). "Higher Level Classification of All Living Organisms". PLOS ONE. 10 (4): e0119248. Bibcode:2015PLoSO..1019248R. doi:10.1371/journal.pone.0119248. PMC 4418965. PMID 25923521.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: oldalszám helyett cikk száma (link)
  10. ↑ Silar, Philippe (2016). "Protistes Eucaryotes: Origine, Evolution et Biologie des Microbes Eucaryotes". HAL Archives-ouvertes: 1–462. 2016. május 13. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2016. július 16.
  11. ↑ Buaya AT, Scholz B, Thines M (2021. március 5.). "Sirolpidium bryopsidis, a parasite of green algae, is probably conspecific with Pontisma lagenidioides, a parasite of red algae". Fungal Syst Evol. 7: 223–231. doi:10.3114/fuse.2021.07.11. PMC 8165961. PMID 34124625.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. ↑ Buaya AT, Scholz B, Thines M (2021. augusztus 16.). "A New Marine Species of Miracula (Oomycota) Parasitic to Minidiscus sp. in Iceland". Mycobiology. 49 (4): 355–362. doi:10.1080/12298093.2021.1952813. PMC 8409938. PMID 344512079. {{cite journal}}: Check |pmid= value (súgó)CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. 1 2 3 4 Van der Auwera G, De Baere R, Van de Peer Y, De Rijk P, Van den Broeck I, De Wachter R (1995. július). "The phylogeny of the Hyphochytriomycota as deduced from ribosomal RNA sequences of Hyphochytrium catenoides". Mol. Biol. Evol. 12 (4): 671–678. doi:10.1093/oxfordjournals.molbev.a040245. PMID 7659021.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  14. ↑ Agrios, George N. (2005). Plant Pathology (5th ed.). Academic Press.
  15. ↑ Schwelm A, Badstöber J, Bulman S, Desoignies N, Etemadi M, Falloon RE, Gachon CM, Legreve A, Lukeš J, Merz U, Nenarokova A, Strittmatter M, Sullivan BK, Neuhauser S (2018. április). "Not in your usual Top 10: protists that infect plants and algae". Molecular Plant Pathology. 19 (4): 1029–1044. doi:10.1111/mpp.12580. PMC 5772912. PMID 29024322.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  16. ↑ Haas, BJ; Kamoun, S; Zody, MC; Jiang, RH; Handsaker, RE; Cano, LM; Grabherr, M; Kodira, CD; Raffaele, S; Torto-Alalibo, Trudy; Bozkurt, Tolga O.; Ah-Fong, Audrey M. V.; Alvarado, Lucia; Anderson, Vicky L.; Armstrong, Miles R.; Avrova, Anna; Baxter, Laura; Beynon, Jim; Boevink, Petra C.; Bollmann, Stephanie R.; Bos, Jorunn I. B.; Bulone, Vincent; Cai, Guohong; Cakir, Cahid; Carrington, James C.; Chawner, Megan; Conti, Lucio; Costanzo, Stefano; Ewan, Richard; Fahlgren, Noah (2009). "Genome sequence and analysis of the Irish potato famine pathogen Phytophthora infestans" (PDF). Nature. 461 (7262): 393–398. Bibcode:2009Natur.461..393H. doi:10.1038/nature08358. PMID 19741609. 2024. február 20. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2024. február 20.
  17. ↑ Vettraino, A. M.; Morel, O.; Perlerou, C.; Robin, C.; Diamandis, S.; Vannini, A. (2005). "Occurrence and distribution of Phytophthora species in European chestnut stands, and their association with Ink Disease and crown decline". European Journal of Plant Pathology. 111 (2): 169–180. doi:10.1007/s10658-004-1882-0. S2CID 2041934.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Oomycete című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk