Oregoni hamisciprus

Oregoni hamisciprus
Templom mellé ültetett példány (Csehország, Choceň)
Templom mellé ültetett példány (Csehország, Choceň)
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Hamisciprus (Chamaecyparis)
Faj: Ch. lawsoniana
Tudományos név
Chamaecyparis lawsoniana
(A. Murray bis) Parl. 1864
Szinonimák

Cupressus lawsoniana A.Murray bis 1855

Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Oregoni hamisciprus témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Oregoni hamisciprus témájú médiaállományokat és Oregoni hamisciprus témájú kategóriát.
Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) Madeira, Monte, Trópusi kert

Az oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) a ciprusfélék (Cupressaceae) családjában a hamisciprus (álciprus, Chamaecyparis) nemzetség legismertebb, kertészetileg legfontosabb faja. (Rendszertani besorolásának nehézségeiről lásd a nemzetség leírását.)

Származása, elterjedése

Észak-Amerika csendes-óceáni partvidékén (egy kb. 50 km széles parti zónában) Oregon déli részén és Kaliforniában őshonos. A mérsékelt égöv nedvesebb éghajlatú részein mindenfelé ültetik; Madeirán leginkább 600–1300 m között, a babérlombú erdők helyén, kertekben és utak mentén egyaránt.

Magyarországon jellemzően a nyugati megyékben gyakori; a nyugati határszélen kísérleti céllal erdőt is telepítettek belőle.

Megjelenése, felépítése

Oregoni hamisciprus (Chamaecyparis lawsoniana) Madeira, Monte, Trópusi kert

Mintegy 50 m magasra növő, keskeny fa; koronája kúp alakú. A hamisciprusokra általában jellemző sajátossága, hogy koronája bókoló. Vörösesbarna kérge hosszanti rostokban felrepedezik. Ágacskái lapítottak. Lapos hajtásai vízszintesen sűrűn elágaznak. A vezérhajtás ívesen lehajlik.

Apró, hegyes pikkelylevelei keresztben átellenesen állnak, csúcsuk az ágtól kissé elálló; a színükön sötétzöld, a fonákukon a levelek találkozásánál X alakú, fehér rajzolat figyelhető meg. Lombja illatos.

Virágzata toboz. Apró, jellegtelen, alig észrevehető virágai kis csomókban a hajtásvégeken nyílnak. A porzósok kárminvörösek, a termősek kékesek. Hengeres, csaknem gömb alakú toboztermései eleinte kékeszöldek, éretten barnák. A gömbös tobozkák mintegy 0,8 cm-esek, általában három, pajzs alakú pikkelypárból állnak.

Életmódja

A változatok többsége a fagyot jól, de a szárazságot (a száraz levegőt és a kevés csapadékot) rosszul tűri. Hideg teleken a napos oldalukon vagy a szárító szelek irányából koronájuk könnyen megperzselődik. Fiatal korában félárnyékos, védett helyet igényel. Párás levegőben szép sövénnyé nevelhető, mert a metszést meglehetősen jól tűri. Ha vezérhajtását levágják, valamelyik oldalág gyorsan átveszi annak szerepét, és a növény alakja nem romlik le. Ezért ha a korona teteje túl ritka, célszerű a fölső fél méter levágása után az egyik oldalágat kötözni fel a korábbi vezérhajtás helyére.

A semleges vagy enyhén savanyú talajt kedveli, a meszes talajt nem szereti.

Magányosan ültetve szép, a talajszintig zárt, szabályosan kúp alakú koronát nevel, de száraz talajon felkopaszodik. Megfelelő termőhelyen az idős példányok alsó, lelógó ágai meggyökeresednek és önálló növényekké sarjadnak.

Eredeti termőhelyein hegyoldalakon, szurdokokban él, és a 300-350 éves kort is elérheti.

Kora tavasszal virágzik. Toboza egy év alatt beérik.

Felhasználása

Tartós fája miatt fontos faipari nyersanyag: deszkaáruk, lakberendezési termékek készülnek belőle, használják vasúti talpfának is. Sok erdészetben telepítik az Amerikai Egyesült Államokban, Új-Zélandon és Olaszországban. Örökzöld dísznövénynek gyakran ültetik parkokba Közép-Európában is.

Kertészeti változatai

A szakirodalom többszáz kertészeti változatát ismerteti. Közülük a Magyarországon ismertebbekre összpontosítunk.

Ezüstös lombúak (az alapfajnál valamivel edzettebbek)

Sárga lombúak

Gömb alakúak

Átmeneti alakok

Egyéb fajták

Jegyzetek

  1. ↑ "Oázis Kertészet / Dísznövény lexikon / Örökzöldek". 2015. április 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. augusztus 13.
  2. ↑ "Chamaecyparis lawsoniana ellwoodii / Oregoni hamisciprus". 2019. július 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. augusztus 13.

Források