Az orrcsepp alatt a nazálisan használt gyógyszeres oldatokat értjük, melyeket az orr gyulladásos, fertőzéses betegségeinek kezelésére használnak (pl. megfázás, influenza, nátha).
A leggyakrabban használt lohasztó orrcseppek célja, hogy a náthával járó gyulladt orrnyálkahártyát lelohasszák és ezzel javítsák, helyreállítsák az orrlégzést. Lohasztó orrcseppet csak néhány napig szabad használni, a hozzászokás veszélye miatt. A rendszeres orrcsepphasználat során krónikus (idült) nyálkahártya-gyulladás alakulhat ki.
Tapadós, nagy mennyiségű váladék eltávolítását megkönnyíti az élettani sóoldattal történő orrmosás.
A rhinitis medicamentosa a rhinitis chronica egyik formája, amely valamilyen orrcsepp ismételt és tartós használata következtében jön létre, gyógyszerfüggő rhinitis. A beteg annyira hozzászokik az orrcsepphez, hogy nélküle nem kap jól levegőt az orrán. Ahhoz, hogy jól érezze magát, egyre gyakrabban igényli a cseppet. Az érszűkítő hatás elmúltával értágulat lép fel, ami újabb csepp használatára kényszeríti a beteget.
Minden orrcsepp tartalmaz valamilyen tartósítószert, hogy megakadályozza az oldatban a mikroorganizmusok elszaporodását. Ez általában benzalkónium-klorid, amely a baktériumok falának roncsolásával fejti ki hatását. Ennek káros mellékhatásai lehetnek: