Története
1274-ben IV. László oklevelében „Atrachyk" néven említik először, de valószínűleg sokkal régebben alapították. 1277-ben Otrochyk fia Buhta és testvérei szerepelnek a Egri káptalan előtt tett nyugtában. 1291-ben „Otrochok" néven szerepel az írott forrásokban. 1391-ben, 1406-ban és 1409-ben Otrochok-i, 1410-ben Otrochek-i, 1449-ben pedig Otrochwk családbeliek szerepelnek. Nevét 13. századi birtokosáról, Atracsikról kapta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OTROKOCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több ott lakó nemes Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Bejének szomszédságában, hozzá 1/2 órányira Túrócz vize folytában, ’s Gothárd Úrnak rendesen épűlt kő házával, ’s kertyével díszesíttetik, réttye, ’s földgye termékeny, legelője, de kivált erdeje szűken vagyon, ellenben gyűmöltse sok, és hasznos, Jólsván 2 1/2, Rozsnyón 4 mértföldnyire van piatzozása."
1828-ban 77 házában 583 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlő és dohánytermesztéssel foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Otrokocs, helység, Gömör vmegyében, rónaságon Lőkösháza és Beje köztt Tornallja felé vivő út mellett fekszik. Van a helység közepén reform. anyatemplom; a lakosok száma megy, mindnyájan magyarok. Van 28 majorsági telek, 12 zsellér, 256 hold erdő; szántóföldje egyre mindent, rétje sok és jó szénát terem, egy részét azonban a Thurócz vize beönti. Birja Gotthárd, Czékus, Beke és Adorján urakon kivül a ns Simon, Anderkó, Jakab, és Bátki család. Van a Thurócz vizén egy malma."
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Otrokocs, (régen Otrocsok) a Túrócz-patak mellett fekvő magyar kisközség, 52 házzal és 213 ev. ref. vallású lakossal. 1449-ben Otrochwk alakban van említve egy akkori oklevélben, 1488-ban is Otthrochok a neve. Földesurai a Beke, Gotthard, Czékus, Adorján, Simon, Anderkó, Jakab és a Bátky családok voltak, most pedig Máriássy Barnánénak és Tomcsányi Istvánnak van itt nagyobb birtoka. A mult században a községben híres szőlő, gyümölcs és dohány termett. A községben négy úrilak van. A református templom 1827-ben épült. Ide tartozik Bozókháza puszta, mely már 1409-ben szerepel. A község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Szlovákia
é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″48.450000°N 20.275000°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″48.450000°N 20.275000°E
