Pak Cshanuk

Pak Cshanuk
Született1963. augusztus 23. (63 éves)
Szöul
Állampolgárságadél-koreai
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozása
IskoláiSzogang Egyetem
Kitüntetései
Lista

Magassága169 cm
Díjai
BAFTA-díjak
Legjobb idegennyelvű film
A szobalány (2018)
További díjak

A Wikimédia Commons tartalmaz Pak Cshanuk témájú médiaállományokat.

Pak Cshanuk (hangul: 박찬욱, handzsa: 朴贊郁, RR: Bak Chanuk?; 1963. augusztus 23.–) BAFTA-díjas dél-koreai filmrendező, korábban filmkritikus. A dél-koreai és a kortárs nemzetközi filmművészet egyik meghatározó alakja, aki leginkábbb olyan alkotásokkal vált ismertté, melyekben keverednek a krimi, a rejtély, a thriller és más műfajok elemei. Filmjeit jellegzetes operatőri munka, képkompozíció, fekete humor(wd) és sokszor igen brutális témaválasztás jellemzi.

Az 1990-es években két sikertelen filmmel kezdte rendezői pályafutását, majd 2000-ben, harmadik rendezésével, a Demilitarizált övezet: JSA(wd)-val hirtelen elismert rendező lett. A film akkoriban a koreai filmtörténelelem harmadik legnagyobb bevételét érte el, és Pak úgy véli, ezt az alkotást kell a rendezői debütálásának tekinteni.

Ezt követte 2002-ben a Mr. Vengeance – A bosszú ura(wd), mely nem lett igazán sikeres, 2003-ban a nemzetközileg is nagy elismerést kiváltó Oldboy(wd), melyet a világ egyik legjobb filmjének tartanak; valamint a Lady Vengeance – A bosszú asszonya(wd) 2005-ben.

Későbbi munkáinak többsége kereskedelmileg és kritikai szempontból is sikeres volt Dél-Koreában és nemzetközileg is, a 2016-os A szobalány(wd) például elnyerte a a legjobb nem angol nyelvű filmnek járó BAFTA-díjat, míg a 2022-es A titokzatos nő(wd) megkapta a legjobb rendezés díját a 2022-es cannes-i fesztiválon. Angol nyelvű televíziós sorozatokat is rendezett, 2018-ban a Kettős szerepbent(wd) a BBC-nek, 2024-ben pedig A szimpatizánst(wd) az HBO számára. 2025-ös Nincs más választás(wd) című alkotását Golden Globe-ra jelölték és felkerült a legjobb nemzetközi játékfilm Oscar-rövidlistájára.

Családja és tanulmányai

Pak Cshanuk Szöulban született, tősgyökeres helyi családban. Édesapja, Pak Tonszo az Adzsu Egyetemen(wd) tanított építészetet. Pak eleinte festő szeretett volna lenni, később aztán a művészetkritika felé fordult, mert úgy vélte, hogy akárcsak az öccse, Pak Cshangjong(wd), jó esztétikai érzékkel rendelkezik, de nem tud úgy rajzolni, ahogy a testvére.

Gyermekkorában vált szenvedélyévé a film, a család fekete-fehér televízióján az AFKN (American Forces Korea Network) adásait nézte, ahol amerikai filmeket vetítettek. Mivel az adást a Koreában állomásozó amerikai katonáknak szánták, nem volt koreai felirat, emiatt Pak a filmeket kizárólag a művészeti megoldásaik és narratív felépítésük alapján tudta megérteni. A James Bond-filmek is nagy hatással voltak rá a korai éveiben.

Pak a Szogang Egyetem(wd) filozófia szakára jelentkezett. Mivel művészetkritikus akart lenni, de az egyetemnek nem volt hivatalos művészeti programja, a helyi fényképész- és filmklubokba jelentkezett. A filmklub VHS-vetítései fordulópontot jelentettek az életében. Alfred Hitchcock Szédülés című alkotását látva határozta el, hogy a filmkészítés felé fordul.

Pályafutása

A kezdetek

Miután lediplomázott, filmkritikusként kezdett dolgozni, számos kiadványnak írt cikkeket. 1988-ban Ju Jongdzsin Kkamdong (깜동)(wd) című filmjén rendezőasszisztensként dolgozott. 1989-ben Kvak Csejong(wd) rendezőasszisztense volt a Watercolor Painting in a Rainy Day (비 오는 날 수채화)(wd) című filmen. 1992-ben jelent meg első saját játékfilmje, a The Moon Is... the Sun's Dream (달은... 해가 꾸는 꿈)(wd). Öt évvel később forgatta második filmjét, a Trio-t (3인조)(wd), de mindkettő bukás volt. Emiatt továbbra is filmkritikusként kellett dolgoznia, hogy megéljen.

Áttörés

1999-ben lehetőséget kapott egy rövidfilm forgatására. A Judgement-et (심판)(wd) a Szamphung Áruház összeomlása(wd) inspirálta. A projekten jórészt színházi színészekkel dolgozott együtt, és ekkor tartotta az első szövegkönyvolvasást is, mely ráébresztette, hogy a színészek nem pusztán irányítani való bábuk. Méltatta a velük folytatott kreatív dialógust, ami szerinte olyan luxus, amely az íróknak nem adatik meg.

Ez a fajta együttműködés sokat segített neki a harmadik játékfilmjénél is. A Demilitarizált övezet: JSA(wd) forgatása során a rendező és a színészek között erős kötelék alakult ki, gyakran éjszakákba nyúlóan dolgoztak és munka után is együtt töltötték a szabadidejüket. A 2000-ben mozikba került alkotás óriási siker lett, nézettsége meghaladta az addig legsikeresebbnek tartott Süriét(wd) (쉬리). Quentin Tarantino 2009-ben az 1992 óta készült húsz legjobb film egyikének nevezte. Egy 2017-es interjúban Pak úgy nyilatkozott: „sokan azt gondolják, hogy a JSA a rendezői debütálásom, és szeretném őket meghagyni ebben a hitben.”

Moho Film és a „bosszú-trilógia”

A JSA sikere lehetővé tette Pak számára, hogy személyes projektjeinek szentelje az idejét, és létrehozza saját produkciós cégét, a Moho Filmet 2002-ben. Újdonsült kreatív szabadságát kihaználva három olyan filmet rendezett egymás után, melyeket a tematikai kapcsolódásuk miatt „bosszú-trilógiának” neveztek el a filmkritikusok. Mindhárom film a bosszú hiábavalóságát mutatja be, valamint hogy milyen szörnyű következményekkel jár az érintettekre nézve.

A nem hivatalos trilógia első filmje a 2002-ben bemutatott Mr. Vengeance – A bosszú ura(wd), mely megosztotta a kritikusokat és a mozikban sem teljesített jól. A második alkotás, az Oldboy(wd) viszont hangos sikert aratott. A 2004-es cannes-i fesztivál elnöke, Quentin Tarantino személyesen kampányolt azért, hogy a film megkaphassa az Arany Pálmát, de az végül Michael Moore Fahrenheit 9/11 filmjéé lett. Helyette az Oldboy a fesztivál nagydíját vihette el. A harmadik film, a Lady Vengeance – A bosszú asszonya(wd) 2005-ben került a mozikba.

Pak a Festival Internacional de Cinema de Catalunya filmfesztiválon 2009-ben

2006-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál zsűritagja volt. 2007-ben elnyerte az Alfred Bauer-díjat az 57. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon Cyborg vagyok, amúgy minden oké című alkotásáért.

2009-ben vámpírfilmet rendezett Szomjúság(wd) címmel, Szong Gangho főszereplésével, mely Cannes-ban elnyerte a zsűri díját (megosztva Andrea Arnold Akvárium című filmjével). Szó volt róla, hogy ő rendezné a Suszter, szabó, baka, kém című filmet, de végül nem vállalta el.

2011-ben testvérével közösen írta, rendezte és gyártotta le a Night Fishing(wd) című fantasy-horror rövidfilmet a PARKing CHANce nevet kapott kreatív brandjük égisze alatt. Az alkotást teljes egészében egy iPhone 4-essel filmezték. A projektet mintegy 150 millió vonnal (kb. 30 millió forinttal) támogatta a KT, az iPhone-ok koreai forgalmazója. A film elnyerte legjobb rövidfilmnek járó Arany Medve-díjat a 61. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.

A PARKing CHANce második rövidfilmjme Day Trip(wd) címmel 2012-ben jelent meg, melyben Szong Gangho egy halhatatlan mestert alakított. Az alkotás ötvözte a hagyományos koreai zenét és a phanszorit. Az eredetileg reklámnak szánt rövidfilmet dicsérték a művészi értéke miatt.

Pak 2013-ban rendezte első angol nyelvű filmjét, a Vonzásokat. Úgy nyilatkozott, hogy sikerült optimalizálnia a gyártási folyamatot és 480 munkaóra alatt befejezni a forgatást. Bár a rendező beszél angolul, a forgatáson tolmács segítette. A forgatókönyvben az tetszett meg neki, hogy nem fejtett ki mindent, hanem a nézőkre bízta a válaszok keresését, és mert szeret „nagy történeteket elmesélni kis, mesterséges világokon keresztül”.

2013 júliusában a PARKing CHANce készítette el I Dzsonghjon(wd) énekesnő V című videóklipjét, melyet ugyancsak dicsértek művészi megoldásai és nem hagyományos videóklip-jellege miatt.

Nemzetközi sikerek: A szobalány

2014-ben Pak újabb reklám-rövidfilmet rendezett, ezúttal a Zegna(wd) márka megrendelésére, A Rose Reborn címmel, melynek társírói Fudzsitani Ajako(wd), Csong Dzsonghun és Michael Werwie voltak, a zenéjét Clint Mansell szerezte, a főszerepben pedig Jack Huston és Daniel Wu(wd) voltak láthatók. Bemutatták a Római Nemzetközi Filmfesztiválon(wd) és a Puszani Nemzetközi Filmfesztiválon(wd) is. 2014 októberében bejelentették, hogy Second Born címmel sci-fi-filmet fog rendezni Hollywoodban, végül azonban az ötlet nem valósult meg.

Pak Cshanuk A szobalány vetítésén a 2016-os Lumière Fesztiválon(wd)

2014 szeptemberében bejelentették, hogy Pak feldolgozást készít Sarah Waters Fingersmith című regényéből. A forgatás 2015 október 31-én fejeződött be. A szobalány(wd) címmel mutatták be a 2016-os cannes-i fesztiválon, kiváló kritikákat kapott, Arany Pálmára és Queer Pálmára is jelölték, Rju Szonghi(wd) látványtervező pedig megkapta a technikai nagydíjat. A film több országban is sikeres volt a mozikban, beleértve Dél-Koreát, az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot. Magyarországon a Mozinet forgalmazta.

2018-ban a BBC számára rendezett televíziós sorozatot Kettős szerepben(wd) címmel, John le Carré azonos című regénye alapján, Michael Shannon, Florence Pugh és Alexander Skarsgård főszereplésével.

Pak a 2019-es Puszani Nemzetközi Filmfesztiválon beszélt először arról, hogy szeretné filmre adaptálni Donald E. Westlake The Ax című regényét. Már 2009-ben megszerezte a jogokat Costa-Gavrastól, aki 2005-ben forgatott filmet belőle A fejsze(wd) címmel.

2020-tól

Pak 2025-ben

2020 októberében kezdte el forgatni következő filmjét, A titokzatos nő(wd) című melodrámát Tang Vej(wd) és Pak Heil(wd) főszereplésével. A filmért elnyerte a 2022-es cannes-i fesztivál legjobb rendezés díját. 2021 áprilisában kiderült, hogy Pak rendezi majd A szimpatizáns(wd) című sorozatot Viet Thanh Nguyen regénye alapján.

2024 augusztusában megkezdődhetett a The Ax adaptációjának forgatása, mely a Nincs más választás(wd) címet kapta. A forgatókönyv társszerzői Pak mellett I Gjongmi(wd), Don McKellar(wd) és I Dzsahje voltak. A filmen ismét együtt dolgozott I Bjonghon és Csha Szungvon(wd) színészekkel.

Pak lett a 2026-os cannes-i fesztivál zsűrielnöke, első dél-koreaiként.

Művészete

Szong Gangho színművész

Egy 2004-es interjúban a rendező úgy nyilatkozott, hogy nagy hatással volt rá Szophoklész, Shakespeare, Franz Kafka, Dosztojevszkij, Balzac és Kurt Vonnegut. Martin Scorsese Taxisofőrjét a filmtörténelem fontos pontjaként és egyik kedvenc filmjeként értékelte. A LaCineteknek összeállított filmlistájában többek között Luchino Visconti, Abel Ferrara(wd), Michelangelo Antonioni, Narusze Mikio(wd) és Alfred Hitchcock művei szerepelnek.

Filmjeit jellegzetes operatőri munka, képkompozíció, fekete humor(wd) és sokszor igen brutális témaválasztás jellemzi. A hagyományos játékfilmek mellett más formátumokkal is kísérletezett, az öccsével, Pak Cshangjonggal(wd) közösen létrehozott PARKing CHANce kreatív márka égisze alatt. A név a vezetéknevükből, illetve az utónevük generációs szótagjából jött létre. Több rövidfilmet forgattak együtt.

Pak Cshanuk sokszor dolgozik ugyanazokkal a színészekkel és stábtagokkal. Szong Gangho például hatszor, Sin Hagjun(wd) négyszer, Pak Heil(wd) és I Bjonghon háromszor szerepelt a filmjeiben.

Forgatókönyvírás tekintetében több projekten is dolgozott Csong Szogjonggal(wd), úgy mint a Lady Vengeance – A bosszú asszonya(wd), a Cyborg vagyok, amúgy minden oké, a Szomjúság(wd), A szobalány(wd) vagy A titokzatos nő(wd). I Gjongmi(wd) rendezőasszisztens volt a Lady Vengeance – A bosszú asszonya(wd) című filmnél, később Pak lett a producere I Crush and Blush (미쓰 홍당무)(wd) című első rendezésének, társforgatókönyvíró volt a rendezőnő The Truth Beneath (비밀은 없다)(wd) című filmjénél, I pedig részt vett a Nincs más választás forgatókönyvének írásában.

A technikai területeken is szeret ugyanazon emberekkel együtt dolgozni. Szinte minden filmjének Csong Dzsonghun(wd) volt az operatőre, aki kivételes kameratechnikájáról és világítási megoldásairól lett ismert, és először az Oldboyon dolgozott együtt a rendezővel. A vágók közül szinte állandó együttműködő Kim Szangbom(wd), aki a JSA óta gyakorlatilag minden filmjét vágta. Pak első filmjét, a The Moon Is... the Sun's Dream-et Kim édesapja, Kim Hiszu vágta, akit a rendező még egyetemistaként ismert meg.

Rju Szonghi(wd) művészeti vezető, Szong Dzsonghi(wd) sminkmester és Cso Szanggjong(wd) jelmeztervező is meghatározó alakjai Pak stábjának. Szong a JSA óta dolgozik együtt vele, Rju és Cso az Oldboy óta.

Magánélete

Pak egy közös barátuk segítségével ismerkedett meg későbbi feleségével, Kim Unhivel, amikor a nő egyetemre járt. Amikor megkérte a kezét, azt mondta a nő szüleinek, hogy egyetemi professzorként dolgozik. A rendező gyakran emlegeti felesége támogatását, mint pályafutása alappillérét. Lányuk, Pak Szou a Koreai Nemzeti Művészeti Egyetemen(wd) tanult és részt vett A szobalány készítésében is. A házaspár Phadzsuban lakik, a Heiri Művészeti Falu (헤이리예술마을) elnevezésű negyedben.

Filmográfia

Játékfilmek
Televíziós sorozatok

Fontosabb elismerései

Baeksang Awards
Blue Dragon Film Awards
Berlini Nemzetközi Filmfesztivál
BAFTA
Cannes-i fesztivál
Grand Bell Awards
Szaturnusz-díj
Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

Megjegyzések

  1. 1 2 Több forrás:
  2. ↑ A film angol felirattal megnézhető a YouTube-on: "40주년 필름 프로젝트 첫번째 작품 '청출어람'". Kolon Sport. Hozzáférés: 2026. augusztus 16.
  3. ↑ Magyarul A szobalány címmel jelent meg 2017-ben.

Fordítás