Spenót (növényfaj)
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Spinacia oleracea L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 |
A spenót vagy paraj (Spinacia oleracea) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) (korábban: libatopfélék) családjába tartozó, világszerte elterjedt kultúrnövény. Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Ismert nevei még: spinót, spenát, spinát, spinác, barátparéj.
Valószínűleg Perzsiából származik, innen vitték a mórok Spanyolországba. Franciaországban a 16. században, Medici Katalin udvarában vált népszerűvé. Magyarországra korán eljutott, Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában (1590) már említi a spinácz nevű levélzöldséget.
A parajszövőmoly fő gazdanövénye, de az nem okoz érdemleges kárt kultúráiban – annál inkább a levéltetvek és a spenótperenoszpóra (Peronospora spinaciae).
Jellemzői
Egyéves, néha kétéves növény, a mérsékelt égöv alatt képes áttelelni. Mintegy 30 cm magasra megnövő, szára egyenes, levelei változatos méretűek (2–30 cm hosszúak, 1–15 cm szélesek, a nagyobb levelek alul, a kisebbek a növény teteje felé haladva találhatók), váltakozó állásúak, hosszúkás-oválisak vagy háromszögletű-nyíl formájúak, szélük ép vagy öblös, végük hegyes. A tőlevelek állománya húsos, a magszáron növő szárlevelek hosszúkásak, rostosak. Kétlaki növény, a nővirágos egyedek hosszabb élettartamúak, a hímvirágúak az elvirágzás után elszáradnak. A sárgászöld, 3–4 mm átmérőjű, nőivarú virágok a levélhónaljakban nőnek, a hímivarúak gomolyvirágzatot (rövid kocsányú álernyős virágzat) alkotnak/álfüzérben állnak. Hosszúnappalos növény, napi 12 óránál rövidebb megvilágítás esetén nem képes a jarovizációra.
Termése gyakran tüskés felületű, 5–10 mm-es makkocska, melyben számos mag található. A magok tömege 8-10 milligramm, csírázóképességüket 4-5 évig megőrzik.
Felhasználása
A spenót leveleiben triterpén-szaponinok, betain, vitaminok, oxálsav, nitrátok találhatók. Leggyakrabban főzeléknövényként vagy salátaként használják fel, iparilag pedig klorofill előállítására. A leveléből készült szerek az emésztésre a hasnyálmirigy működésére jó hatással vannak, valószínűleg a szaponinok miatt. A talajtól függően nagy mennyiségű vasat tartalmazhat, azonban ennek nagy része nehezen felszívódó formában van jelen, és az oxalátok is gátolják a felszívódását. Magas (0,97) oxalát-, és nitráttartalma miatt nem szabad túl sűrűn fogyasztani.
A magyar hagyomány szerint az étel készítésekor pl. spenótfőzelék, kevés tejjel való készítése ajánlott. A tejben lévő kalcium reakcióba lép a paraj oxálsavával. Ezzel az eljárással az edényben megy végbe a reakció és nem a szervezetben. Így a vesekő kialakulásával nem kell számolni.
Spenót a kultúrában
- Popeye, a tengerész, egy fiktív hős aki nagyon szereti a spenótot és fogyasztásakor emberfeletti erőre tesz szert.
- A spenótot (a kelkáposztával és a tökfőzelékkel együtt) gyakran a gyerekek számára nem kívánatos ételként ábrázolják a kultúrában.
Termesztése
1.  Kína | 29846 |
2.  USA | 314 |
3.  Törökország | 218 |
4.  Japán | 212 |
5.  Kenya | 182 |
6.  Indonézia | 171 |
7.  Belgium | 123 |
8.  Olaszország | 100 |
9.  Irán | 100 |
10.  Franciaország | 0,9 |
| – | |
22.  Magyarország | 0,1 |
| .. | |
| Föld összesen | 32307 |
A spenótot számos országban és klímazónában termesztik a világon, és az egyik legnépszerűbb zöldségfajta. 2021-ben a spenótot több mint 60 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 32 millió tonnát.
A világ legnagyobb spenót termelői közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, Törökország, Japán és Kenya. Ezek az országok a 2021-es termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kína az éves világ spenót termésének a 92%-át adta.
| Energia 23 kcal 97 kJ | |
| Szénhidrátok | 3.6 g |
|---|---|
| - Cukrok 0.4 g | |
| - Étkezési rostok 2.2 g | |
| Zsír | 0.4 g |
| Fehérje | 2.9 g |
| A-vitamin ekviv. 469 μg | 59% |
| β-karotin 5626 μg | 52% |
| Folsav (B9-vitamin) 194 μg | 49% |
| C-vitamin 28 mg | 34% |
| E-vitamin 2 mg | 13% |
| K-vitamin 483 μg | 460% |
| Kalcium 99 mg | 10% |
| Vas 2.7 mg | 21% |
| A százalékos értékek az amerikai felnőttek számára javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis | |
Hasonló növények
- mángold (Beta vulgaris)
- laboda vagy kerti laboda (Atriplex spp.)
- parajlibatop (Chenopodium bonus-henricus)
Jegyzetek
- ↑ "World's Healthiest Foods". 2013. november 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. július 26.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Spenót, a tavasz íze. magyarkonyhaonline.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Konyha Magazin Kiadó Kft. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
- ↑ Vesekőbetegség: Oxalátkő esetén. (magyarul) Táplálkozási Akadémia Hírlevél, XI. évf. 2. sz. (2018. február) 4. o. Hozzáférés: 2022. január 8. Kiadja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (pdf)
- ↑ http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
Források
- Spenót szócikk a Pallasban
- Terebess konyhakert: Spenót
- A spenót termesztése
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
