Pierre Benoit

Pierre Benoit
Pierre Benoit 1932-ben
Pierre Benoit 1932-ben
Született1886. július 16.
Albi
Elhunyt1962. március 3. (75 évesen)
Ciboure
Állampolgárságafrancia
Nemzetiségefrancia
Foglalkozása
Tisztsége
  • president of the Société des gens de lettres (1929–1930)
  • Member of the Académie française (1931. június 11. – 1962. március 3.)
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja
  • a francia Becsületrend tisztje
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • a Francia Akadémia nagydíja regény kategóriában (Atlantida, 1919)
SírhelyeCimetière de Socoa
Írói pályafutása
Alkotói évei1918-1962
Első műveKoenigsmark (1918)
Fontosabb műveiAtlantis (L'Atlantide), (1919)
Irodalmi díjaiA Francia Akadémia nagydíja Atlantis (L'Atlantide) című regényéért (1919)

A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Benoit témájú médiaállományokat.

Pierre Benoit (Albi, Franciaország, 1886. július 16. – 1962. március 3., Ciboure, Franciaország) francia regényíró, költő.

Egzotikus helyszíneken játszódó romantikus regényei kedveltek voltak világszerte, így Magyarországon is különösen a két világháború között.

Élete

Apja katonatiszt volt, és akkori állomáshelyén, Albiban született meg fia, Pierre Benoit. Bár életének csupán első évét töltötte ebben a városban, mégis kötődött hozzá. Különösen híres székesegyháza mozgatta meg romantikus képzeletét.

1887-től apját Észak-Afrikába helyezték. Tunéziába majd Algériába, ahol az Algíri Nagylíceumban tanult. Katonai szolgálatát ő is ott töltötte, majd leszerelése után 1907-ben Montpellier-be ment, ahol irodalmi és jogi tanulmányokat folytatott, és két diplomát szerzett ezekből.

Tanulmányai végeztével köztisztviselő lett, Könyvtáros az Oktatási Minisztériumban. Harcolt az első világháborúban, azonban frontszolgálata alatt súlyosan megbetegedett.

Első regénye, a Királyasszony szeretője (Koenigsmark) 1918-ban jelent meg, majd a következő évben az Atlantis (L'Atlantide), amellyel elnyerte a Francia Akadémia nagydíját. Számos regényét filmesítették meg. Több alkalommal működött közre forgatókönyvíróként is. Leggyakrabban az említett két regényét, de több alkalommal a Ferté kisasszony, A táncosnő és Az áruló című regényeit is. Két első regényéből operát is írtak.

1923-tól sokat utazott a világban, elsősorban a francia gyarmatbirodalom országaiban, ahonnan különféle francia lapoknak tudósított. Több híres személyiséggel készített interjút, mint például Kemal Atatürkkel vagy Hailé Szelasszié etióp császárral. De készített riportot Göringgel, Mussolinivel vagy az általa nagyra tartott Salazar portugál diktátorral is.

1931-ben lett a Francia Akadémia tagja. Az erősen szélsőjobboldali beállítottságú Benoit, a fasiszta Charles Maurras csodálója volt. Franciaország náci megszállása alatt csatlakozott a „Groupe Collaboration”-hoz, egy nácibarát művészeti csoporthoz, amelynek tagja volt többek között Abel Bonnard, Georges Claude és Pierre Drieu La Rochelle is. Emiatt 1944 szeptemberében letartóztatták, de végül hat hónap után szabadon bocsátották. Viszont mint náci kollaboráns évekig „feketelistán” volt ezután.

Magyarországon a két világháború között csaknem valamennyi regényét kiadták. 1945 után azonban feltehetően politikai szerepvállalása miatt nem jelenhetett meg. Élete alkonyán Benoit interjúsorozat adott Paul Guimard francia írónak.

Regényei

Magyarul

  • Szerelmes ellenségek; ford. Komlós Aladár; Genius, Budapest, 192? (Genius weekend regényei)
  • Atlantis. Regény; ford. Tonelli Sándor; Dick, Budapest, 1920
  • Királyasszony szeretője; ford. Kuncz Aladár; Genius, Budapest, 1922 (A regényírás művészei)
  • Ferté kisasszony; ford. Komor András; Genius, Budapest, 1922 (A regényírás művészei)
  • A Sós-Tó. Regény; ford. Kovács Zoltán; Singer-Wolfner, Budapest, 1922
  • Paul Bourget–Gérard D'Houville–Henri Duvernois–Pierre Benoit: A négyek regénye; ford. Kállay Miklós, Kosztolányi Dezső, Lányi Viktor, Szélné Bálint Aranka; Genius, Budapest, 1923 (A regényírás művészei)
  • Elhagyatva; ford. Sz. Bálint Aranka; Pegazus, Wien–Leipzig, 1923
  • Az áruló. Regény; ford. Benedek Marcellné; Dante, Budapest, 1924 (Szép könyvek)
  • A király gyűrűje; ford. Révay József; Genius, Budapest, 1925 (Olcsó akció)
  • A táncosnő. Regény; ford. Bársony Dezső; Dante, Budapest, 1925
  • A mosolygó szobor. Regény; ford. Benedek Marcell; Dante, Budapest, 1927
  • Az óriások útja. Regény; Légrády, Budapest, 1927
  • Fellobbanó parázs. Regény; ford. Havas József; Dante, Budapest, 1927
  • Szerelmes ellenségek; ford. Komlós Aladár; Genius, Budapest, 1929
  • Erromango. Regény; ford. Várnay Erzsébet; Révai, Budapest, 193? (Közművelődési könyvek)
  • A zöld sziget; ford. Hevesi András; Franklin Ny., Budapest, 1934 (Külföldi regényírók)
  • Asszonyszív, örök rejtély; ford. Rónay Mária; Nova, Budapest, 1934
  • Egy lélek arcképe. Szemelvények Benoit Péterné Van Berchem Renée leveleiből és naplójegyzeteiből; ford. Vargha Gyuláné; fordítói, Budapest, 1935
  • Az üldözött. Regény; ford. Várnay Erzsébet; Tolnai Ny., Budapest, 1936 (Világhírű regények)
  • Nyugat asszonya; ford. Rejtő Jenő; Nova, Budapest, 1936
  • Pierre Benoit–Claude Farrére: A Szent Bertalan-éji asszony; ford. Fejtő Ferenc; Pantheon, Budapest, 1937
  • Lunegarde. Regény; ford. Gaál Andor; Renaissance, Budapest, 1943

Regényeiből készült filmek

(Angolul zárójelben a film nemzetközi címe szerepel.)

Versek

Opera feldolgozások

Díjak, elismerések

Megjegyzések

  1. 1 2 Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10.
  2. 1 2 Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. október 15.
  3. 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  4. 1 2 "ISFDB" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  5. 1 2 "NooSFere" (francia nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
  6. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бенуа Пьер, 2015. szeptember 28.
  7. ↑ "Académie française". academie-francaise.fr (francia nyelven). Hozzáférés: 2020. július 2.
  8. ↑ "Francia Nemzeti Könyvtár". Francia Nemzeti Könyvtár. Hozzáférés: 2020. július 2.
  9. ↑ Három kisregény
  10. ↑ Az eredeti cím szó szerinti jelentése: Libanon asszonya
  11. ↑ Az eredeti cím szó szerinti jelentése: Jákob kútja
  12. ↑ A film francia változata azonos szerosztással
  13. ↑ A film angol változata azonos szerosztással