
A polifenolok a szerves vegyületeknek olyan, többnyire természetes eredetű strukturális osztálya, amelyekre a nagy számú fenolgyűrű léte jellemző. Ezen fenolstruktúrák száma és minősége határozza meg az adott polifenolosztály fizikai, kémiai és biológiai (metabolikus, toxikus, gyógyászati stb.) jellemzőit. Az elnevezés a görög „poly” (πολύς, jelentése: sok) és a „fenol” névből képződik, hivatkozva arra, hogy a vegyület aromás benzol- (fenil-) gyűrűhöz csatlakozó elemeket, az alkoholokban található hidroxilcsoportot (OH-) tartalmaz (ez utóbbira utal az „-ol” végződés is). A polifenol kifejezést 1894 óta használjuk. A polifenolok nem azonosak a fenolszármazék-monomerekből polimerizált vegyületek osztályával, ugyanis különféle alegységekből kapcsolódhatnak össze.
A polifenolok közé sorolható vegyületek pontos meghatározására több, egymással nem megegyező tartalmú definíciót is ismerünk.
A funkcionális és hatás szerinti felosztás szerint a polifenolokat sorolhatjuk a hidrolizálható csersavak (a glükóz galluszsavval képzett észterei, más cukrok vagy ciklitolok) közé, illetve a fenilpropanoidok közé, mint amilyenek a ligninek, flavonoidok és a kondenzált csersavak.