Története
A mai Pompei városa elődjének árnyékában alakult ki. A Római Birodalom egyik leggazdagabb városát a Vezúv 79-es kitörése vulkáni hamuja és a lapilli teljesen betemette a környéket lakhatatlanná téve az elkövetkező évszázadokra. Csak a 3–4. században kezdett ismét benépesülni. A kora középkor során a Vezúv további kitörései, a barbár valamint szaracén támadások és a sorozatos maláriajárványok nem kedveztek fejlődésének. A település első temploma, a San Salvatore di Valle, a 11. században épült a Sarno folyó partján, az egykori római város helyétől nem messze. A templom körül kis település alakult ki, amelynek első hivatalos írásos emléke 1511-ből származik: egy pápai bulla a Nolai egyházmegyéhez tartozó plébániaként említi. A területet az évszázadok során számos nemesi család birtokolta. Egy 1662-ből származó plébánosi jelentésből tudni, hogy elnéptelenedett az áradó Sarno folyó miatt. 1740-ben a San Salvatore di Valle-templomot áthelyezték egy kilométerrel távolabb a folyótól, a mai Pompei központjába. Új temploma a Vergine del Rosario 1876 és 1891 között épült fel. A település 1928-ban vált önálló községgé.
Olaszország
é. sz. 40° 45′, k. h. 14° 30′40.750000°N 14.500000°EKoordináták: é. sz. 40° 45′, k. h. 14° 30′40.750000°N 14.500000°E.svg)
.svg)
