Története
A város ismert története a 11. századig nyúlik vissza, ekkoriban nyílt meg a bajor Passauból induló fontos sókereskedelmi útvonal, az „arany ösvény”. Az a terület, amelyen a város ma fekszik, kezdetben a Vyšehrad birtokhoz tartozott, akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a birtok ura megvásárolta az arany ösvényen folyó kereskedelem vámszedésének jogát. A település szerepe később, a 13. század során megnőtt, amikor megkapta az arany ösvényen szállított só tárolási jogait. Ez az előjog Prachaticét Dél-Csehország egyetlen olyan városává tette, mely a Passauból származó sót megvásárolhatta.
A 15. században a huszita háborúk során a husziták Prachaticét kétszer is megtámadták, és végül el is foglalták, lemészárolva a város lakóinak többségét. Miután a konfliktus véget ért, 1436-ban Prachatice királyi város státuszt kapott. Egy évvel később Zsigmond király Jan Smilnek adományozta a várost, mely Smil 1439-ben történt kivégzése után rövid időre a Rožmberk-ház irányítása alá került. Oldřich Rožmberk közvetlenül a kivégzés után eladta a várost, de az 1501-ben ismét visszakerült a családhoz. Az ezt követő, 1601-ig tartó virágzó időszakban a Rožmberk család irányította a várost. Ekkor a család utolsó sarja, Petr Volk eladta II. Rudolf királynak, aki ismét királyi státuszt adott a városnak.
A harmincéves háború első jelentős ütközete, a fehérhegyi csata után a város elvesztette státuszát és az Eggenberg család tulajdona lett, bár az uralkodó csapatai a harmincéves háború során a városban maradtak. A város 1719-ben Marie Arnoštka Eggenberg hercegnő halálát követően ismét gazdát cserélt, ekkor a befolyásos Schwarzenberg család irányítása alá került.
Csehország
é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 51″49.013013°N 13.997533°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 51″49.013013°N 13.997533°E
