A település első vára, a Pusztavár (szlovákul Pustý hrad) a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen, a 11. században épült. A város az egykori várispánság központja, a vármegye névadója, Zólyom vármegye székhelye volt. A helyi legenda szerint nem Nyitrán, hanem a várban halt meg 1095. június 29-én Szent László király. A vár alatt létesült város első említése 1135-ből való. A vár mai formájában a tatárjárás után, az 1370-es években épült ki. Nagy Lajos király vadászkastélyt építtetett itt, és 1382-ben ide hívta össze a lengyel rendeket. 1440-ben Giskra serege elfoglalta, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben. Hunyadi János a várral átellenben, a Strázsa-hegy 444m magas csúcsán épített várat 1451-ben, amelynek maradványai ma is látszanak. Mátyás szívesen tartózkodott itt, át is építtette. A vár sohasem került a törökök kezére. 1600 körül már romos volt.
1605-ben Bocskai István, majd 1620-ban Bethlen Gábor foglalta el. Bethlen 1618–1620 között és 1622-ben a Szent Koronát Pozsonyból előbb Nyitrára, majd Zólyomba vitte, ahol majdnem egy évig őrizték. Azután Kassára és Eperjesre, végül Ecsedre vitette a koronát, hogy azután onnan Kassára visszahozva átadja II. Ferdinándnak a nikolsburgi béke értelmében. Bethlen Gábort augusztus 25-én a szomszédos Besztercebányán tartott országgyűlésen választották magyar királlyá. A beiktatása 1620. január 8-án történt meg, Bethlen azonban soha nem tette fejére a Szent Koronát, bár az országgyűlés határozata után már semmilyen akadály nem választotta el.
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról (részletek): „Ó-Zólyom, sz. kir. város, Zólyom megyének közép pontján, legszebb tájékán, a mellette lefolyó Garan vizének bal partján, Besztercze sz. kir. várostól dél felé 1 1/4 állomásnyi távolságra. A lakosság anyanyelve tót, a várost „Zvolen”-nek hivják. [...] A várost teszi öszvesen 280 ház, nagy hosszuságu piaczán van 81, köztök 15 emeletes, a többi ötfelé vonuló nagyobb-kisebb utczáiban. A lakosok száma öszvesen tesz 1800, ezekből férfi 950, nőnemü 850, s ekképen itt több férfi van nemzetünk tenyésztésére. [...] A város lakói többnyire gazdasággal foglalatoskodnak, még azok is, kik mesterséget űznek. Nevezetesb nagyságu vagy régiségü épületek ben a városban nem találtatnak, csak két templom és a várossal összekötött zólyomi kamarai vár, nagy Lajostól 1350 évben épitve, mellyben Mátyás király lakott, s e helyet magának mulató helyéül választván, azért szép szobákkal és egy nagy palotával kiékesité. A terem tetején (boltozatján) most is régi királyok és vezérek lefestve látszanak. [...] Nevezetességhez tartozik még: hogy a város egy erős 4 öl magosságu és fél ölnyi szélességü kőfallal van körülépitve, a bejárás 4 erős kapun történik.”
2011-ben 43 318-an lakták, ebből 36 201 szlovák, 343 cigány, 330 cseh és 158 magyar.
2021-ben 40 637 lakosából 158 (+64) magyar, 140 (+147) cigány, 27 (+55) ruszin, 36 229 (+158) szlovák, 606 (+96) egyéb és 3477 ismeretlen nemzetiségű volt.
Az óhegyi kegytemplomot 1448 és 1449 között építették Königsberger Mihály királyi bányaigazgató indítványára. 1589-ben bővítették. Ezután 1710-ig protestánsok mozgolódása miatt a zarándoklatok meggyérültek, még a templomot is elvették. A kegyszobrot az erdőbe menekítették egy fa belsejébe, és amikor visszavitték régi helyére, a fa tövében forrás fakadt, ahol számtalan csoda történt. Az 500 éves kegyszobrot azóta zarándokok tömegei látogatják. A kegyhelyen még hat kápolna (1600 és 1820 között épültek) és kálvária-kápolna is található, amely 1809-ben épült.
↑Kiss Lajos:Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN963 05 2277 2.{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter: |coauthors= (súgó)
Ján Beljak – Noémi Beljak Pažinová – Mária Putško 2022: Nové výsledky výskumov výšinnej osady badenskej kultúry a opevneného hradiska z neskorej doby bronzovej na Pustom hrade vo Zvolene (Slovensko). In: Martin Bača (Ed.): Pod stromom života Zborník k 70. narodeninám Michala Slivku.
Beljak, J. – Beljak-Pažinová, N. – Stoklas, B. 2021: Find of Gallienus Antoninianus Contemporary Forgery from the Pustý hrad Castle in Zvolen, Slovakia. Slovenská archeológia – Supplementum 2.
Miloš Čierny – Noémi Beljak Pažinová – Ján Beljak 2020: Zdobená kostená rukoväť z Pustého hradu vo Zvolene. Študijné zvesti 67/2.
Noémi Beljak Pažinová – Daniel Javorek 2018: Osada kultúry s mladou lineárnou keramikou vo Zvolene. Slovenská archeológia LXVI-2
2018 Stredné Slovensko v stredoveku
Beljak, J. – Maliniak, P. – Beljak Pažinová, N. – Šimkovic, M. 2014: Burg Pustý hrad bei Zvolen – eine Zeugin mittelalterlichen Lebens. Differenzierung des Raumes der königlichen Burg aufgrund der archäologischen, architektonischen und historischen Forschung. Castrum Bene 12, s. 265-276.
Bebej, J. – Maliniak, P. – Čatayová, S. (eds.) 2013: Zvolen – monografia mesta. Zvolen
Radoslav Ragač: Zólyom város intézményeinek és polgárainak hétköznapjai a 16–17. században
Radoslav Ragač 2008: Nové poznatky o stavebných aktivitách v okolí farského Kostola sv. Alžbety vo Zvolene. Historica XLVII.
Milan Hanuliak 2003: Záchranný výskum historickej radnice vo Zvolene. AVANS 2002
Barabás József–Győrffy János: Földrajzi előismeretek. Zólyom vármegye rövid földrajza. Vezérkönyv a zólyomvármegyei népiskolai tanítók számára; Szent István Társulat, Budapest, 1912
Alica Kurhajcová: Nyilvános ünnepségek és történelmi emlékezet Magyarországon, 1867–1914. Besztercebánya, Zólyom, Losonc és Rimaszombat példáján; ford. Avar Hajnalka; Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete, Békéscsaba, 2018 (Kor/ridor könyvek)
_-_city_center.jpg)
Szlovákia
é. sz. 48° 34′ 42″, k. h. 19° 07′ 29″48.578252°N 19.124713°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 42″, k. h. 19° 07′ 29″48.578252°N 19.124713°E
.png)
