Áttekintés
Ez volt a csapat első autója, amely a Peugeot motorjait használta, miután hosszú távú, gyári támogatással is járó megállapodást kötöttek a motorszállítóval. Az autók festése maradt a korábbi évekből ismert mélykék, ahogy a szponzorok jelentős része is. A főszponzor Gauloises cigaretta logói azokban az országokban, ahol a dohányreklámok tiltva voltak, fehér színű csíkokkal lettek helyettesítve.
Az előző idény jó eredményeit követően tragikus volt a Prost számára az 1998-as év. A legnagyobb gondot a motor okozta, amely nehéz volt és megbízhatatlan, emiatt gyakran kiestek, ráadásul a kasztni egyensúlya sem volt miatta tökéletes, amit hiába próbáltak ballaszttal kiegyenlíteni. Nem segített az sem, hogy a kötelező törésteszten háromszor is elbuktak. A kanadai nagydíj előtt a problémák alapos átvizsgálásra kerültek, és a hátsó felfüggesztést áttervezték.
Mivel ebben az évben a csapat Párizs közelébe költözött, és ez is leterhelte őket, a Prost idénye jobbára a kármentésről szólt. Mindössze egyetlen pontot tudtak szerezni, a kaotikus belga nagydíjon Trulli révén, azt is jobbára azért, mert csak nyolcan értek célba, a Trulli mögötti két autó pedig hatalmas hátrányt szedett össze balesetek miatt. Maga Trulli is küszködött az utolsó körökben motorhiba miatt, és kapott egy kört mindenkitől.
Az első pár versenyen a kasztni oldalára szerelt X-szárnyakat használtak, más csapatokhoz hasonlóan, de ezeket Imola után betiltották.
A csapat próbált bevetni egy új, AP01B variánst is, amelybe áttervezett váltó, javított motor, és jobb súlyelosztás került. Ezt az autót mindkét pilóta tesztelte Magny-Coursban és Barcelonában, Japánban pedig Trulli vezette a szabadedzésen és az időmérő edzésen, amelyet pénzfeldobással döntöttek el. Az időmérőn mindössze a 14. helyet érte el, ezért vissza szeretett volna váltani a régi autóra, amit nem engedtek.
11. Olivier Panis
12. Jarno Trulli
1998-as Formula–1 ausztrál nagydíj
1998-as Formula–1 japán nagydíj
