Jean Alesi

Tyrrell Racing (1989–1990)

Alesit már 1989-ben a jövő egyik nagy ígéretének tartották, bemutatkozása mégis valamennyire véletlenszerű volt a Formula–1-ben. A francia nagydíj előtt a Tyrrell Racing csapatfőnöke, Ken Tyrrell aláírt egy szponzori szerződést a Camel cigarettával - ez azonban konfliktust okozott, mert egyik versenyzője, Michele Alboreto, a rivális márka Marlboro személyes szponzoráltja volt. Tyrrell ezt úgy oldotta meg, hogy megvált Alboretótól és másik versenyzőt keresett. A szempont egyszerű volt: aki éppen aktuálisan a legjobb a Formula–3000-ben, azt viszik, és ez a valaki éppen Alesi volt.

Bemutatkozó versenyén, az 1989-es francia nagydíjon Alesi rögtön negyedik lett a Tyrrell-Ford volánja mögött, sőt a versenyen egy időben még a második helyen is haladt. Tyrrellt annyira meggyőzte ez a teljesítmény, hogy rögtön le is szerződtette őt az 1990-es idény végéig. Amikor ütközött az időbeosztása a Formula–3000-es versenyekkel, akor Johnny Herbert helyettesítette őt addig, amíg az a bajnokság is be nem fejeződött.

1990-ben némi meglepetésre Alesi lett a Tyrrell csapat első számú pilótája, mindössze nyolc futammal a háta mögött. A szezonnyitó amerikai futamon káprázatos teljesítménnyel vezette 25 körön át a versenyt a nem éppen erősnek mondható autójával, és végül második lett. Ezt az eredményt meg tudta ismételni Monacóban is, így az idény közepén topcsapatok kezdtek el iránta érdeklődni. Ebből lett is egy kis kavarodás, ugyanis gyors egymásutánban a Tyrrell, a Williams és a Ferrari is bejelentették, hogy leszerződtették őt. Részben ennek is köszönhetően az idény második felében már nem teljesített olyan jól.

Scuderia Ferrari (1991–1995)

Alesi eredetileg a Williamsszel szerződött le 1991-re, csakhogy a csapat húzta-halasztotta a bejelentést, mert ők igazából Ayrton Sennát szerették volna. Alesinek ebből egy idő után elege lett, és úgy döntött, hogy inkább mégsem velük, hanem a másik nagy csapattal, a Scuderia Ferrarival köt szerződést, ahol honfitársa, Alain Prost lett a csapattársa. A szerződésszegésért a Ferrarinak négymillió dollárt kellett fizetnie a Williams részére.

Döntése logikusnak volt mondható, hiszen a Ferrari az előző idényben is komoly bajnoki kihívó volt Prosttal az élen, és a téli teszteken is ígéretesen szerepelt a csapat, így minden esélyük megvolt arra, hogy a világbajnoki címért harcoljanak 1991-ben is. Az év azonban nem egészen úgy sikerült, mint ahogy várták. A monacói, a német és a portugál nagydíjakon dobogóra állhatott és többször pontot is szerzett, de a Ferrari 642 és utódja, a 643 nehezen vezethető és megbízhatatlan konstrukciók voltak. Alesi kilencszer esett ki az idény során, ebből egyszer vezető helyről, a belga nagydíjon. Prost nemtetszésének hangot is adott, és a nyilatkozatai miatt a japán nagydíjat követően kirúgták. Ennek köszönhetően 1992-ben már a Ferrari vezérpilótája lett.

A csapat 1992-es autója, a Ferrari F92A, ha lehet, még az elődökhöz képest is rosszabb volt. Alesinek két csapattársa is volt, az idény első részében Ivan Capelli, majd a másodikban Nicola Larini. Győzelemre semmi esélye nem volt, dobogót is csak kétszer tudott szerezni, sok volt a kiesés, de voltak szép pillanatok is, mint a francia nagydíjon, ahol esőben ment olyan gyors köröket, mint mások slick gumival, vagy az olasz nagydíj időmérőjén szerzett harmadik rajthelye. Az évet ismét hetedikként zárta a bajnokságban.

1993-ban csapattársa a Ferrarihoz visszatérő Gerhard Berger lett, a helyzet azonban mit sem változott. A sok elektronikai segédlet és az aktív felfüggesztés miatt túlbonyolított Ferrari F93A megbízhatósági gondokkal küszködött, az első öt versenyből négyen kiesett, és még az is megfordult a fejében, hogy elhagyja a csapatot. Aztán Monacóban harmadik lett, és végül újabb két évre aláírt a Ferrarival. Az eredmények ezután se javultak számottevően, Alesi leginkább olyan esetek miatt lett hírhedt, mint a magyar nagydíjon Christian Fittipaldival történt ütközés, ami után alaposan össze is kapott vele. Az idény végén volt egy kisebb fellángolás, Monzában második lett, a portugál nagydíjon pedig úgy lett negyedik, hogy egy időben vezette is a versenyt. A bajnokságban a hatodik helyen végzett.

1994-ben a Ferrari teljesítménye végre javulni kezdett, de az egyértelművé vált, hogy Berger a vezérpilóta. Ugyan a szezon első versenyén, Brazíliában Alesi harmadik lett, egy ezt követő teszt során balesetet szenvedett és megsérült a háta. Két futamot ki kellett hagynia és csak Monacóban tért vissza, ahol rögtön ötödik lett, majd Kanadában újra harmadik. A brit nagydíjon Michael Schumacher kizárásának köszönhetően második lett, és a német nagydíjon az első sorból indult, ám sok másik versenyzőhöz hasonlóan a futama az első körben véget ért. Monzában megszerezte élete első pole pozícióját és sokáig vezette is a versenyt, míg a boxkiállásnál meg nem hibásodott a váltója és fel nem kellett adnia a futamot, amit igen dühödten reagált le. Japánban szerzett még egy harmadik helyet, az év végi összetettben pedig ötödik lett.

1995-ben a Ferrari még tovább javult, így Alesi is jobb eredményeket ért el, habár ez leginkább az idény első felére volt igaz. Argentínában és Imolában is második lett, a spanyol nagydíjat a második helyről adta fel, Monacóban pedig szintén a második helyen haladt, amikor belekeveredett egy sajnálatos balesetbe. Végül aztán Kanadában, pontosan a 31. születésnapján megszerezte élete első és egyetlen győzelmét, amihez azért hozzájárult az is, hogy tíz körrel a vége előtt a versenyben vezető Schumacher autója lelassult. Maga Alesi sem tudta, hogy milyen előkelő helyen van, a versenymérnöke nem tudott megfelelő tájékoztatást adni, mert nem volt rá elég ideje. Csak akkor vette észre, mi történt, amikor a nézők álló ovációban törtek ki. Alesit elöntötték az érzelmek, és hogy még szebb legyen a befutó, az autójából kifogyott ugyan az üzemanyag a célegyenes átszakítását követően, de Schumacher a Benettonján vitte be őt a boxutcába. Alesi 67 verseny után tudott nyerni a Ferrarival, ennél hosszabb nyeretlenségi szériája a csapattal legközelebb csak Felipe Massának lett. A brit nagydíjon is második lett, ezután azonban többször kiesett, ráadásul a csapat bejelentette, hogy a helyére 1996-tól leigazolják Michael Schumachert, ami csapásként érte őt. A belga és az olasz nagydíjakat is az élről kellett feladnia az autója meghibásodása miatt, a portugál nagydíjon pedig éles vitája volt Jean Todt csapatfőnökkel, aki csapatutasítást adott, hogy Bergernek kedvezzen. Az európai nagydíjat is esélye lehetett volna megnyerni, de az üzemanyag elfogyása miatt két körrel a vége előtt visszaesett. Japánban remek versenyt futott az esőben, annak ellenére, hogy kiugrott a rajtnál (amit ő nem ismert el) és ezért kapott egy stop-and-go büntetést. Végül mégis idő előtt ért véget utolsó ferraris versenye, mert egy meghibásodás miatt összeütközött Schumacherrel és kiesett. A bajnokságban az ötödik helyen végzett.

Benetton Formula (1996–1997)

Az 1996-os idényt Alesi már a Benetton csapatnál kezdte, és vele tartott Berger is, aki nem szeretett volna kettes számú pilóta lenni Schumacher mellett. Ugyan a csapat volt a konstruktőri címvédő, már ők is éppen egy olyan lefelé tartó spirálban voltak, mint a Ferrari a kilencvenes évek elején - sok munkatársuk elment Schumacherrel, és idény közben sem fejlesztettek. Mindennek ellenére Alesi az idény során nyolcszor is dobogóra állhatott, közülük háromszor a második helyen (a brazil, a spanyol és az olasz nagydíjakon, utóbbit akár meg is nyerhette volna, de rosszabb volt a versenystratégiája, mint Schumachernek). A bajnokságot a negyedik helyen zárta, ez volt élete legjobb eredménye.

Nem volt túl jó a kapcsolata Flavio Briatore csapatfőnökkel már 1996 során se, de 1997 elején az közölte is vele, hogy ez az év az utolsó esélye, hogy jó eredményeket szállítson. A szezon előtti teszteken a Benetton jónak tűnt, az idény mégis felemás volt. Rögtön az ausztrál nagydíjon azért esett ki, mert elfogyott az üzemanyaga, és hiába próbálta a csapat öt körön keresztül is kihívni őt a boxba, nem jött be. A következő négy versenyen is összesen három pontot szerzett, de aztán több erős dobogós helyezéssel feljött a bajnoki összetettben egészen a harmadik helyig. Volt még néhány furcsa incidense, mint amikor a francia nagydíjon leszorította David Coulthardot a pályáról, vagy amikor az osztrák nagydíjon nagy távolságról fékezett be Eddie Irvine előtt, ami miatt össze is ütköztek és a manővere vizsgálat alatt állt. A szezon csúcspontja az olasz nagydíjon szerzett pole pozíciója volt, amit a rajongók annak ellenére ünnepeltek diadalittasan, hogy a francia már nem a Ferrari versenyzője volt - a versenyen végül rossz boxstratégia miatt csak második lett. A bajnokságot a negyedik helyen zárta, igaz, ehhez az is kellett, hogy Schumachert kizárják az egész idényből.

A Benettonnál töltött idő nem tett jót Alesi megítélésének, aki egyszer sem tudott velük győzni, pedig versenyképesek voltak. Mivel a szerződését nem hosszabbították meg, ő inkább átigazolt a Sauber csapathoz.

Sauber (1998–1999)

A svájci csapatnál csapattársa Johnny Herbert lett, és ketten együtt ők voltak a mezőny legtapasztaltabb párosa. Az autókat a Ferrari előző évi motorjai hajtották, amelyeket Petronas névre kereszteltek át. Ugyan Alesi nem ért el olyan jó eredményeket, mint a korábbi években, megítélésének jót tett, hogy egy kiscsapatnál is szállította az erős szerepléseket. Argentínában úgy lett ötödik, hogy gondjai adódtak a boxutcában, majd ezután Imolában hatodik lett. A szezon középső részében megbízhatósági problémák fosztották meg a rendszeres pontszerzéstől, köztük egy negyedik helytől Monacóban. Az osztrák nagydíjon másodikként kvalifikált, de egy Giancarlo Fisichellával történt ütközés miatt kiesett. A csúcspont Belgiumban jött, amikor az esős futamon harmadikként ért célba, és ezzel pályafutása utolsó dobogóját szerezte. A bajnokságban tizenegyedik lett, megelőzve Herbertet.

Az 1999-es Sauber C18 gyengébb és megbízhatatlanabb volt mint az elődje, az idény első két versenyén Alesi ki is esett - a brazil nagydíjon úgy, hogy a huszonegyedik helyről jött fel ötödiknek. Pontot egész évben kétszer, Imolában és Japánban szerzett, mindkétszer egy hatodik hellyel. A francia nagydíjon az első sorba kvalifikált, de itt is kiesett. A nyár során felmerült, hogy esetleg a sérült Michael Schumacher helyettese lehetne a Ferrarinál, vagy hogy a következő évtől Eddie Irvine helyén visszatérhetne a csapathoz, csakhogy a Ferrari inkább Rubens Barrichellót választotta. A Sauberrel is megromlott a viszonya, azt állította, hogy nem veszik figyelembe, amit a pilóták mondanak és egyáltalán nem fejlesztenek, ezért leszerződött a Prost Grand Prix csapathoz. A bajnokságot mindössze két ponttal a tizenhatodik helyen zárta.

Prost és Jordan (2000–2001)

Alesi a Prost csapatnál kezdte meg a 2000-es évet, amelynek csapatfőnöke egykori csapattársa, Alain Prost volt. Az egykoron szebb napokat látott Ligier csapat jogutódja a szakadék felé tartott, és bár az előző évben látszott előrelépési lehetőség, a Prost AP03 egy borzasztóan lassú autó volt, ami technikai problémákkal küszködött. Karrierje során először egyetlen pontot sem szerzett egész idényben. Kritikájának hangot is adott, melyben az autót és a Peugeot-t, a motorgyártót is szidta. A német nagydíjon nagy balesetet szenvedett, ami miatt felmerült, hogy hátha ki kell hagynia egy futamot.

2001-ben a Prost AP04 már egy megbízhatóbb autó volt, és Alesi az összes versenyen célbaért, amelyiken részt vett a csapattal. A gond megint a teljesítmény hiányával volt, először csak Monacóban egy hatodik, majd Kanadában egy ötödik hellyel szerzett pontokat. A német nagydíjon még szerzett egy pontot, majd ezt követően összeveszett Prosttal és elhagyta az istállót. Történetesen éppen ekkor rúgták ki a Jordantől Heinz-Harald Frentzent is, és a két versenyző lényegében helyet cserélt. Az utolsó öt versenyt már a Jordannel teljesítette Alesi, és Belgiumban szerzett is velük egy pontot. Ez volt az utolsó pontszerzése is. Karrierje kétszázegyedik, egyben utolsó versenyén, a japán nagydíjon kiesett, így nem sikerült szépen búcsúznia. A Jordan nem kínált neki szerződést 2002-re, ajánlatot csak az Arrowstól kapott, de ő nem akart még egy évet eltölteni egy versenyképtelen alakulatnál, ezért visszavonult.

Teljes Formula–3000-es eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)

Teljes Formula–1-es eredménysorozata

(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)