Ferrari 246 F1

Ferrari 246 F1
Ferrari 256 F1
Gyártási adatok
VersenysorozatFormula–1
GyártóScuderia Ferrari
TervezőVittorio Jano
Carlo Chiti
ElőzőFerrari 801
Ferrari Dino 156 F2
KövetkezőFerrari 246 P
Műszaki adatok
Vázszerkezetcsővázas acélkeret
MotorFerrari Dino Tipo 171 2,5L V6
VáltóFerrari 4 sebességes
Tömeg560 kg
ÜzemanyagShell
GumikDunlop
Englebert
Versenyeredmények
Csapat(ok)Scuderia Ferrari
FISA
Scuderia Sant Ambroeus
PilótákOlaszország Luigi Musso
Egyesült Királyság Peter Collins
Egyesült Királyság Mike Hawthorn
Németország Wolfgang von Trips
Belgium Olivier Gendebien
Egyesült Államok Phil Hill
Egyesült Királyság Tony Brooks
Első versenyArgentína 1958-as Formula–1 argentin nagydíj
Utolsó versenyOlaszország 1960-as Formula–1 olasz nagydíj
Futott versenyek25
Győzelmek5
Dobogós helyezések27
Edzéselsőségek7
Leggyorsabb körök10

A Ferrari 246 F1 egy Formula–1-es versenyautó, amit a Scuderia Ferrari tervezett és versenyeztetett az 1958-as, az 1959-es és az 1960-as Formula–1 világbajnokság során. Több pilóta is vezethette, 1958-ban Mike Hawthorn világbajnoki címet szerzett vele.

Az 1954-től 1960-ig élő motorformula alapján a csapatok 2,5 literes motorokat használhattak, 1958-ban pedig az alkohol alapú üzemanyagokat repülőbenzinre váltották. A Ferrari ennek megfelelően építette meg a Dino elnevezésű motorját, amely a sportág történetének első V6-os egysége volt - habár még mindig frontmotoros kialakítású volt az autó. Az első autó volt, amely ilyen motorral versenyt is tudott nyerni (az 1958-as francia nagydíjat), hanem az 1960-as olasz nagydíjon a frontmotoros autók utolsó diadalát is ez aratta (igaz, ehhez az is kellett, hogy a nagy brit csapatok bojkottálják a versenyt).

1958-ban elég jó volt ahhoz, hogy Hawthorn világbajnok legyen vele, sőt az elsőként meghirdetett konstruktőri bajnokságban is második lett a Ferrari.

1959-ben a Ferrari megnövelte a motorjában a furatok átmérőjét 1 mm-rel, 86 mm-re. Ez 15 lóerő teljesítménynövekedést hozott, ami abban az időben nem volt kevés. Újdonság volt még a tárcsafék és az ötsebességes váltómű. A 256 F1 névre keresztelt modellt csak Tony Brooks vezette. Nem volt olyan gyors, mint a középmotoros brit csapatok, de a francia és a német nagydíjat így is megnyerte.

Eredmények

Félkövérrel jelölve a pole pozíció, dőlt betűvel a leggyorsabb kör.

Év Motor Gumik Pilóták 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 Pontok Helyezés
1958 Ferrari Dino 171 E ARG MON NED 500 BEL FRA GBR GER POR ITA MOR 401

(57)

 2.
GBR Peter Collins 3 KI KI 5 1 KI
BEL Olivier Gendebien KI KI
GBR Mike Hawthorn 3 KI 5 2 1 2 KI 2 2 2
ITA Luigi Musso 2 7 KI KI
DEU Wolfgang von Trips 3 KI 4 5 KI
USA Phil Hill NVR 3 3
1959 D MON 500 NED FRA GBR GER POR ITA USA 32

(38)

 2.
GBR Cliff Allison 9 KI 5 KI
FRA Jean Behra KI
GBR Tony Brooks 2 KI 1 1 9 KI 3
BEL Olivier Gendebien 4
USA Dan Gurney KI 2 3 4
USA Phil Hill 4 6 2 3 KI 2 KI
DEU Wolfgang von Trips 6
1960 D ARG MON 500 NED BEL FRA GBR POR ITA USA 26

(27)

 3.
GBR Cliff Allison 2 NK
USA Richie Ginther 6 2
ARG José Froilán González 10
USA Phil Hill 8 3 KI 4 12 7 KI 1
BEL Willy Mairesse KI KI 3
DEU Wolfgang von Trips 5 8 5 KI 11 6 4

16 pontot a Dino 156 F2-vel szereztek.

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.f1technical.net/f1db/cars/116http://www.f1technical.net/f1db/cars/116
  2. ↑ "8W - When? - 1960 Italian GP". 8w.forix.com. Hozzáférés: 2026. november 3.
  3. ↑ "Scuderia Ferrari HP Formula 1 - Ferrari.com". www.ferrari.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. november 3.
  4. ↑ "Scuderia Ferrari HP Formula 1 - Ferrari.com". www.ferrari.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. november 3.