Protiszták

Protiszták
Evolúciós időszak: neoproterozoikum–holocén
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták
Csoport: Protiszták (Protista)
Ez az élőlénycsoport a tudomány mai állása szerint nem rendszertani kategória.
Szinonimák
  • Véglények régies
  • Egyszerű eukarióták
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Protiszták témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Protiszták témájú kategóriát.

A protiszták kifejezés korábban az eukarióták egy országát jelölte, minden olyan egy- vagy többsejtű eukarióta élőlényt magába foglalva, amelyet nem soroltak sem az állatok, sem a növények, sem a gombák országába. A csoport többszörösen is parafiletikus voltát viszonylag későn vették figyelembe. Ma rendszertani kategóriaként nem, de ugyanezen élőlények gyűjtőneveként még használatos. A korábban ide sorolt eukariótákat a modern rendszertanok a Diaphoretickes, az Amorphea és az Excavata csoportok valamelyikébe vagy ismeretlen helyzetű taxonokba helyezik.

Ősi protisztáktól származnak a mai állatok, növények és gombák is.

Elnevezés

A görög protiszton szó jelentése „az összes közt az első”. A Protista nevet e máshová besorolhatatlan élőlényekre először 1866-ban Ernst Haeckel alkalmazta.

A régi (vagy régies) magyar tankönyvek gyakran véglények néven említik őket. Sok tankönyvben egyszerű eukarióták néven szerepelnek.

Struktúra és funkció

Egy vagy több eukarióta sejtből épülnek fel. Legtöbb fajuk egysejtű, szabad szemmel nem látható, de közéjük soroltak néhány hatalmas testhosszúságú (több száz méteres) barnamoszatot is, amelyek a leghosszabb testű élőlények közé tartoznak a Földön.

Soksejtű képviselőik sejttársulásos vagy telepes jellegűek, különböző funkciókra specializált különböző sejttípusokat is tartalmazhatnak, de a barnamoszatok kivételével soha nincsenek szöveteik.

Zöld színtesttel bíró, fotoszintézist folytató autotróf csoportjaik az algák, más néven moszatok, a baktériumok közé tartozó cianobaktériumok kivételével.

Heterotróf csoportjaik hagyományos neve állati egysejtűek vagy állati véglények (Protozoa). Ezek élő vagy elhalt szerves anyagot fogyasztanak, lehetnek szimbionták, paraziták, szaprofiták stb.

Rendszerezés változása

Linnaeus 1735
2 ország
Haeckel 1866
3 ország
Chatton 1937
2 birodalom
Copeland 1956
4 ország
Whittaker 1969
5 ország
Woese et al. 1977
6 ország
Woese et al. 1990
3 domén
- Protista Prokaryota Monera Monera Eubacteria Bacteria
Archaebacteria Archaea
Eukaryota Protista Protista Protista Eukarya
Vegetabilia Plantae Plantae Fungi Fungi
Plantae Plantae
Animalia Animalia Animalia Animalia Animalia

Források

Jegyzetek

  1. ↑ E. Haeckel (1866). Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin.
  2. ↑ E. Chatton (1937). Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy.
  3. ↑ H. F. Copeland (1956). The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books.
  4. ↑ R. H. Whittaker (1969). "New concepts of kingdoms of organisms". Science. 163: 150–160.
  5. ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977). "An ancient divergence among the bacteria". Journal of Molecular Evolution. 9: 305–311.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990). "Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya". Proc Natl Acad Sci U S A. 87 (12): 4576–9. doi:10.1073/pnas.87.12.4576. PMC 54159. PMID 2112744.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!