Radevormwald

	Radevormwald
; Radevormwald címere	; Radevormwald zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Oberbergischer járás
Polgármester	Johannes Mans
Irányítószám	42477
Körzethívószám	02195 (Radevormwald) ; 02191 (Wupper-völgybeni falvak)
Rendszám	GM
Testvérvárosok	Lista Châteaubriant; Nowy Targ;
	Népesség
Teljes népesség	21 457 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség	398,38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	421; 356; m
Terület	53.77 km2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′51.200000°N 7.350000°EKoordináták: é. sz. 51° 12′, k. h. 7° 21′51.200000°N 7.350000°E
	Radevormwald Pozíció Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Radevormwald weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Radevormwald témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Radevormwald település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 21 457 fő (2025. december 31.). Radevormwald Wuppertal, Hückeswagen és Breckerfeld községekkel határos.

Földrajza

Radevormwald Kölntől 50 km-re fekszik Keleti irányban, egy 421 méteres tengerszint feletti magasságban. Düsseldorf közigazgatási régiójának legmagasabban fekvő városa volt. Most a kölni közigazgatási régióban tartozik.

Szomszédos települések

Az önkormányzat megoszlása

A – Altendorf – Altenhof – Am Grimmelsberg – Auf'm Hagen
B – Beck – Berg – Bergerhof – Birken – Böhlefeldshaus – Borbeck – Born – Braake – Brebach – Brunsheide – Brunshöh – Buschsiepen
D – Dahlerau – Dahlhausen – Diepenbruch – Dieplingsberg
E – Eich – Eistringhausen – Erlenbach – Espert
F – Feckinghausen – Feldmannshaus – Felsenbeck – Filde – Filderheide – Finkensiepen – Freudenberg – Fuhr – Funkenhausen
G – Geilensiepen – Grafweg – Griesensiepen – Grüne – Grünenbaum
H – Hahnenberg – Harbeck – Hardt – Heide – Heidt – Heidersteg – Herbeck – Herkingrade – Hinüber – Honsberg – Hönde – Hönderbruch – Höltersiepen – Hürxtal – Hulverscheidt – Husmecke
I – Im Busch – Im Hagen – Im Holte – Im Kamp – Im Walde – Im Wiesental – Im Wildental – Ispingrade
J – Jakobsholt
K – Kaffekanne – Karlshöh – Karthausen – Kattenbusch – Keilbeck – Kettlershaus – Klaukenburg – Knefelskamp – Kötterhaus – Kottmannshausen – Kräwinkel – Krebsöge – Krebsögersteg – Kronenberg
L – Laake – Lambeck – Lambeckermühle – Langenkamp – Landwehr – Leimbecker Mühle – Leimhol – Leye – Linde – Lichteneichen – Lorenzhaus
M – Milspe – Möllersbaum
N – Nadelsiepen – Neuenhammer – Neuenhaus – Neuenhof – Niederdahl – Niedernfeld – Niederwönkhausen
O – Oberbuschsiepen – Oberdahl – Oberdahlhauen – Obergraben – Obernfeld – Obernhof – Oberkarthausen – Oberschmittensiepen – Oedeschlenke – Önkfeld
P – Pastoratshof – Plumbeck – Rechelsiepen
R – Remlingrade – Rochollsberg – Rädereichen
S – Scheideweg – Scheidt – Schlechtenbeck – Schmittensiepen – Schnellental – Siepen – Sieplenbusch – Sondern – Stoote – Studberg
T – Tanne
U – Uelfe – Ümminghausen – Umbeck – Untergraben – Unterm Busch – Unterste Mühle
V – Vogelshaus – Vogelsmühle – Vor der Heide – Vor der Mark – Vorm Baum – Vorm Holte
W – Waar – Walkmüllersiepen – Wellershausen – Wellringrade – Weyer – Wiebach – Wilhelmstal – Winklenburg – Wintershaus – Wönkhausen
Z – Zum Hofe

A Wuppertal gát alá merült helyek

A Wupper falvak

A Wupper folyó a városon keresztül folyik. Dahlerau, Vogelsmühle és Dahlhausen falvak a Wupper völgyben helyezkednek el, ezeket nevezik ún. Wupper falvaknak. Az itt létrehozott textilipar a falvak lakosságának növekedésével járt, és munkahelyek jöttek létre. A középréteghez tartozó emberek itt telepedtek le, és a mai napig itt tevékenykednek, és saját házaikban üzleti tevékenységet folytatnak.

A település története

Klaus Pampus 1050-ben az Urkundliche Erstnennungen Oberbergischen Orte című könyvében ír a Radevormwald történelméről, a Werden-i császári apátságról, melyet annak idején Rotha-nak hívtak.

1309 és 1316 között Adolf VI von Berg gróf önkormányzati jogokat ruházott a városra, majd 1363-ban A "vor dem walde" (a fa előtti) településről 1363-ban Willhelm II Gróf írt a Berg grófok szolgálatáról, a határ megerősítéséről, mely Sauerland ellen védte Mark megyét.

XV. század

A város virágzásnak indult, A várost tornyok, kapuk falak védték. Gyapjú szövők és kovácsok telepedtek le a városban.

XVI. század

A XVI. században tűz pusztított. Az egyik 1525. július 17-én, majd 1571-ben pusztította el a várost. 1540-ben a város plébániája és papsága beleolvadt a református egyházba.

XVII. század

A települést 1620-ban a protestánsok meghódították Philip I, Landgrave of Hesse uralkodása alatt. A harmincéves háború (1618-48) során a spanyolok és az osztrákok alkalmi ellátóhelye és székhelye volt Ottavio Piccolomini parancsnoksága alatt. 1635 és 1636-ban a holland csapatok, 1638-ban pedig a vesztfáliai csapatok elfoglalták a várost. Ennek eredményeképpen a polgári lakosság gyilkossága, fosztogatása, erőszakolása történt.

Westphalia békéje 1648-ban Wilhelm von Pfalz-Neugurg (1652-1690) uralkoddása előtt történt. A katolikus herceg üldözte az anabaptistákat, így sokan elmenekültek. Az egyik ilyen menekült Adolf von der Leyen volt, aki 1656-ban (vagy 1650-ben) a selyemkiképzést hozta Krefeldbe.

XVIII. század

1742-ben éhinség volt a településen.

XIX. század

1802. augusztus 24-én ismét tűz pusztított a városban. 1833-ban először indult el a helyi buszjárat, és megnyílt az első postahivatal. A század végén megindult a vasúti közlekedés. 1886 március 1-én a megnyitott Remscheid-Lennep-Krebsöge-Dahlerau-Wuppertal-Oberbarmen vasútvonal megnyitását ünnepelte a város. Négy évvel később 1890 február 3-án a Krebsöge-Radevormwald közötti új vasútvonal nyílt meg. A város gázellátása 1884-ben indult meg.

XX. század

1910-ben a Halver vasútvonal megnyitásával befejeződött a Radevormwald környéki vasútvonalak teljes hosszának átadása. Július 1-én pedig a világ második legnagyobb ifjúsági szállója nyitotta meg kapuit a Rajna-vidéken.

A városban megjelentek a helyi vállalkozások, úgy mint zár, fa, kerékpár, papír ipar, építőelem gyárak, motor-, és textilipar, fonoda, ruhaipar.

1928. május 26-án délelőtt 8:15-kor a német Lufthansa F13-as repülőgépe csapódott be Hahnenbergben, megölve ezáltal 3 embert. 1934-ben gázvezetékeket fektettek, ezáltal is mérsékelték a városi gáztermelést.