Története
A települést a 17. század első felében alapították egy Óbeszterce határában fekvő irtványföldön. 1662-ben „Radwosztka” alakban említik először, a sztrecsnói uradalomhoz tartozott. 1720-ban 11 adózó háztartása volt. 1784-ben 68 házában 443 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADVOSZTKA. Tót falu Trentsén Vármegyében, a’ Sztrecsényi Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok leginkább, fekszik Ó Beszterczéhez nem meszsze, mellynek filiája, határjának soványsága miatt, ámbár egyéb javai meglehetősek, harmadik osztálybéli.”
1828-ban 85 háza és 645 lakosa volt. Lakói főként állattartással foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. A 19. században két malma és fűrészmalma is volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radovszka, a hegyek közt elszórtt tót falu, Trencsén vmegyében, 675 kath., 7 zsidó lak. Határa csupa hegy és sovány; erdeje bőven. F. u. b. Sina. Ut. p. Zsolna.”
Egyházi iskoláját 1890-ben nyitották meg. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
A háború után lakói a mezőgazdaság mellett fuvarozással, háziiparral, idénymunkákkal foglalkoztak. Az iskola épülete 1932-ben leégett. A község 1950-ben önállósult Óbesztercétől. Az autóbusz közlekedés 1957-ben indult meg. 1959-ben bevezették az elektromosságot a községbe.
Népessége
Népességi statisztikák (10 év)| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 854 | 879 | 827 | 777 |
|---|
| Különbség | |
+2,92 % |
-5,91 % |
-6,04 % |
|---|
Népességi statisztikák| Év | 2024. | 2025. |
|---|
| Lakosság | 770 | 777 |
|---|
| Eltérés | | +0,90 % |
|---|
1910-ben 741 lakosából 738 szlovák anyanyelvű volt.
1991-ben 231 házában 829 lakosából 826 szlovák volt.
2001-ben 888 lakosából 874 szlovák volt.
2011-ben 840 lakosából 821 szlovák volt.
2021-ben 798 lakosából 787 szlovák volt.
Szlovákia
é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 18° 56′ 31″49.328056°N 18.941944°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 41″, k. h. 18° 56′ 31″49.328056°N 18.941944°E
