Rail Baltica

Rail Baltica
Hossz:	1108 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Maximális sebesség:	249 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rail Baltica témájú médiaállományokat.

A Rail Baltica az Európai Unió TEN-T programjának 27. számú kiemelt projektje. A Varsó – Kaunas – Riga – Tallinn – Helsinki közötti tervezett emelt sebességű vasúti összeköttetés öt tagállamot – Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország és Finnország – érint. Ez az egyetlen vasúti kapcsolat a három balti ország felől Lengyelország és az EU többi része felé. Északon vasúti komp biztosít összeköttetést a Finn-öböl túlpartján fekvő Helsinkivel. (Később az útvonal része lehet az esetleges Helsinki–Tallinn-alagút is.)

A vonal különböző területeket érint: városokat mint Białystok, Kaunas és Riga, illetve vidéki területeket mint az északkelet-lengyelországi Podlasiei vajdaság, valamint Litvánia déli, Lettország északi és Észtország déli része. A Rail Baltica három jelentős balti-tengeri kikötőt (Helsinki, Tallinn, Riga) is érint, illetve rövid vasúti kapcsolata van egy negyedik (Klaipėda) felé is.

Történelem

A fejlesztés megkezdése előtt a legrövidebb vasúti útvonal Tallinn és Varsó között 1200 km hosszú volt. Számos, eltérő jellemzőkkel rendelkező szakasz váltja egymást: egy- és kétvágányú, villamosított és nem villamosított szakaszok (a legtöbb azonban egyvágányú nem villamosított). Lengyelországban, valamint Litvániában a lengyel határtól Mockaváig (22 km) normál nyomtávú (1435 mm) volt a pálya. Innen Šeštokaiig (további 32 km) háromsínes, egyszerre kétféle nyomtávolságú (1435 mm és 1520 mm) pálya vezetett, onnan pedig kizárólag 1520 mm-es nyomtávú a pálya.

Tervezés

Korábbi tervek többféle változattal számoltak: a normál nyomtávú pályát Kaunasig építették volna ki mindenképpen, ahonnan az eredeti elképzelések szerint a meglévő széles nyomtávú pálya került volna felújításra a költségek kordában tartása érdekében, és hosszabb távon jött volna létre egy normál nyomtávú, nagysebességű kapcsolat a három balti állam között. A projekt végül egy végig normál nyomtávú kapcsolatot tartalmaz.

Rail Baltica I

Az első, a lengyel határtól Kaunasig tartó 119 km-es szakaszt 2015. október 16-án adta át Algirdas Butkevičius litván miniszterelnök és Violeta Bulc európai közlekedési biztos. A 380 millió euró költségű, Rail Baltica I néven ismert beruházás három szakaszból állt. Korszerűsítették a határ és Mockava közötti meglévő normál nyomtávú pályát, valamint innen Šeštokaiig a háromsínes (egyszerre kétféle, 1435 mm és 1520 mm nyomtávolságú) pályát. Šeštokai és Kaunas között teljesen felújították a meglévő 1520 mm-es nyomtávú pályát, és mellette párhuzamosan egy új normál nyomtávú vágányt építettek peronokkal Marijampolė, Kazlų Rūda és Kaunas állomásokon. Kaunas előtt egy hídon vezet át a vonal, ott a kétvágányú széles nyomtávú pályát alakították át egy-egy széles és normál nyomtávú vágánnyá.

Rail Baltica II

A balti államok területére 728 km hosszú kétvágányú, villamosított szakasz kiépítése esik, melynek teljes költséget 3,68 milliárd euróra becsülik. A vonalon vegyes (személy- és teher-) forgalom lesz; a tervek szerint két óránként 240 km/órás sebességgel közlekedő vonatok négy óra alatt teszik meg az utat Tallinntól a lengyel határig.

A megvalósításra Litvánia, Lettország és Észtország RB Rail néven vegyes vállalatot hoz létre rigai központtal, melyben egyenlő arányban lesznek tulajdonosok a három ország projektért felelős cégei. Az erről szóló szerződést 2014. október 28-án írták alá a három ország közlekedésért felelős miniszterei. 2015 februárjában nyújthatják be a kérvényt az Európai Bizottsághoz, mely alapján az dönthet a projekt 85%-os társfinanszírozásáról. A részletes tervezés ebben az esetben 2016-ban kezdődhet és 2019-ig tarthat a területszerzéssel együtt, az építésre pedig 2019–2025 között kerülhet sor.

Pálya

Varsó – Białystok

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Białystok – Lengyel–litván határ

A Białystoktól a lengyel–litván határig tartó vonalszakasz rossz állapotban van, helyenként 30 km/h-s lassújelekkel.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lengyel–litván határ – Kaunas

A lengyel–litván határ és Mockava közötti 19 km-es szakaszon korszerűsített normál nyomtávú pálya található. Innen Šeštokaiig 7 km-en szintén korszerűsített négysínes (egyszerre kétféle, 1435 mm és 1520 mm nyomtávolságú) pálya vezet. Šeštokai és Kaunas között 93 km-en két vágány van: egy teljesen felújított 1520 mm-es nyomtávú és egy újonnan épített normál nyomtávú peronokkal Marijampolė, Kazlų Rūda és Kaunas állomásokon. Kaunas előtt egy hídon vezet át a vonal, ott a kétvágányú széles nyomtávú pályát alakították át egy-egy széles és normál nyomtávú vágánnyá.

A korszerűsített és új vonalszakaszokon a személyszállító vonatok 120 km/h, a tehervonatok 80 km/h sebességgel közlekedhetnek.

Forgalom

A 2015. decemberi menetrendváltástól a PKP Intercity Varsó és Suwałki között közlekedő TLK Hańcza nevű járatát meghosszabbítja Litvániáig, bár az előzetes tervek szerint Mockavában át kell majd szállni az LG széles nyomtávú pályán közlekedő járatára.

Jegyzetek

↑ Progress Report 2010, 109. old.
1 2 3 TEN-T EA
↑ Progress Report 2010, 110. old.
↑ Progress Report 2010, 111. old.
1 2 3 "Rail Baltica joint venture agreement will be signed soon" (angol nyelven). Railwaybulletin.com. 2014. október 10. 2014. október 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 13.
1 2 3 4 5 "First section of Rail Baltica inaugurated" (angol nyelven). Railway Gazette. 2015. október 16. 2015. október 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 16.
1 2 "Rail Baltica agreement signed" (angol nyelven). Railway Gazette. 2014. október 29. 2014. november 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 31.
↑ "PKP Intercity: Hańcza nie znika. Połączenie Suwałki - Warszawa nie znika" (lengyel nyelven). Gazeta Współczesna. 2014. december 9. Hozzáférés: 2015. október 16.

Források

TEN-T EA: "Priority Project 27 – "Rail Baltica" axis: Warsaw-Kaunas-Riga-Tallinn-Helsinki" (angol nyelven). TEN-T Executive Agency. 2013. február 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. augusztus 8.
Progress Report 2010: "TEN-T – Implementation of the Priority Projects – Progress Report 2010" (PDF) (angol nyelven). DG MOVE / TEN-T Executive Agency. 2010. 108–111. o. Hozzáférés: 2011. augusztus 8. {{cite web}}: Unknown parameter |month= ignored (súgó)^{[halott link]}

További információk

Information about Rail Baltica on the TEN-T website of Greens/EFA in the European Parliament (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

A Wikimédia Commons tartalmaz Rail Baltica témájú médiaállományokat.

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[pro109-1] Progress Report 2010, 109. old.

[tent-2] 1 2 3 TEN-T EA

[pro110-3] Progress Report 2010, 110. old.

[pro111-4] Progress Report 2010, 111. old.

[signsoon-5] 1 2 3 "Rail Baltica joint venture agreement will be signed soon" (angol nyelven). Railwaybulletin.com. 2014. október 10. 2014. október 18. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 13.

[firstin-6] 1 2 3 4 5 "First section of Rail Baltica inaugurated" (angol nyelven). Railway Gazette. 2015. október 16. 2015. október 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. október 16.

[signed-7] 1 2 "Rail Baltica agreement signed" (angol nyelven). Railway Gazette. 2014. október 29. 2014. november 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. október 31.

[8] "PKP Intercity: Hańcza nie znika. Połączenie Suwałki - Warszawa nie znika" (lengyel nyelven). Gazeta Współczesna. 2014. december 9. Hozzáférés: 2015. október 16.