Rosidae

Rosidae
Euphorbia heterophylla
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Szinonimák

Rosids (APG)

Rendek
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Rosidae témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosidae témájú kategóriát.

A Rosidae a zárvatermők egy csoportja. A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer) a kétszikűek osztályának egy alosztályaként tartják számon. Az Angiosperm Phylogeny Group rendszertanaiban, így a legkorszerűbb APG IV-rendszerben is a rosids névvel jelzett kládnak feleltethető meg.

Fosszíliáik a kréta időszak óta ismertek. Molekuláris órán alapuló becslések szerint a rosids csoport a kréta időszak apti vagy albai korszakában jelent meg, 125-99,6 millió évvel ezelőtt. Az alkalmazott leírástól függően 16-20 rend tartozik ide, melyekbe mintegy 140 növénycsaládot sorolnak.

Körülbelül 70 000 faj tartozik ide, ami az összes zárvatermőfaj több mint egynegyedét jelenti.

Nevének eredete

A „rosids” név a „Rosidae” rendszertani néven alapul, amit általában alosztálynak tekintenek. 1967-ben Armen Tahtadzsján megmutatta, hogy a „Rosidae” név alapja a Friedrich Gottlieb Bartling által 1830-ban készített taxonleírás. Ezt a csoportot nevezték át később „Rosidae”-ra; később különböző szerzők különféleképpen határolták be a taxont. A „rosids” név informális, azaz nincs hozzá rendelve semmilyen taxonómiai szint az ICBN-nek megfelelően. A rosids monofiletikus csoport, a kládok molekuláris filogenetikai vizsgálata alapján.

A 21. században a rosids csoport három, több ponton is különböző leírása használatos. Egyes szerzők idesorolják a Saxifragales és Vitales rendeket, mások mindkettőt kizárják a csoportból. Ebben a cikkben az APG IV-rendszer leírása szerepel, ami a csoportba tartozónak tekinti a Vitales rendet, de a Saxifragales-t nem.

Kapcsolatok

A rosids és a Saxifragales együtt monofiletikus csoportot alkotnak. Ez a 6 csoport egyike, melyek együtt a Pentapetalae kládot („ötszirmúak”, a core eudicots mínusz a Gunnerales rend) alkotják, ahol a másik öt csoport a Berberidopsidales, Caryophyllales, Dilleniales, Santalales és az asterids. A csoportok közötti kapcsolatról még keveset tudunk.

A rosid klád morfológiailag igen változatos, így nehezen jellemezhető csoport. Gyakori, hogy az egyszerűbb, háromnyílású (pl. trikolpát) pollenszemeket összetettebb (pl. poliporát) virágporszem váltja fel.

Rendszertani felosztása

A rosids két alapegysége az önálló Vitales rend és az eurosids (valódi rosidák) nagy csoportja.

Az eurosids két, közel azonos méretű nagy csoportja:

Korábban a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeknek az eurosids I-be foglalt leírását (sensu lato eurosids I) vagy külön kezelését (sensu stricto eurosids I) is megengedték, az APG III-rendszer azonban belátta a sensu lato leírás monofiletikusságát. Az Apodanthaceae család az APG III eredeti publikációjában még a zárvatermők szintjén incertae sedis taxon volt – mivel a klorofillt nem tartalmazó parazita növényeknél a növényi leszármazási fa meghatározását általában nagyban segítő kloroplasztiszgének itt nem működő, ún. pszeudogének – azóta az eurosids csoporton belül sikerült Cucurbitales rendben elhelyezni a családot. A Huaceae családot pedig korábban a fabids-on belüli COM kládban nem tudták rendbe sorolni, az APG III és APG IV azonban már az Oxalidales rendben helyezte el.

A hagyományos rendszertanok (pl. Cronquist-rendszer, Tahtadzsján-rendszer, Borhidi-rendszer, Dahlgren-rendszer, Thorne-rendszer) ebben az alosztályban helyezték el a különféle élősködő növényeket összevonó óriásvirágúak (Rafflesiales) rendjét. Ez a szemlélet még a 2000-es évek elején is tartotta magát, bár egyre több jel utalt a rend parafiletikus voltára. A molekuláris genetikai vizsgálatok eredményeinek hatására végül a rendet megszüntették, három osztályát pedig egymástól meglehetősen távol eső kládokba sorolták be.

Rendek

A rosids 17 rendből áll. Az alapi helyzetű Vitales renden kívül a 8-8 rendet tartalmazó fabids (eurosids I) és malvids (eurosids II) kládokból áll. Korábban négy rendet, a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales a fabids és a malvids kládokon kívül írták le, vagy legfeljebb a malvids 'sensu lato'-hoz sorolták őket. 2009-ben azonban Hengchang Wang és társai javaslatot tettek arra, hogy a malvids csoportba foglalják bele a Geraniales, Myrtales, Crossosomatales és Picramniales rendeket is. Ezt a tágabb leírást az általuk elvégzett analízis igen erősen támogatta (100% bootstrapping). Egyes ide tartozó rendeket csak nemrég írtak le. Ezek a Vitales, Zygophyllales, Crossosomatales, Picramniales, és Huerteales rendek.

Evolúciós törzsfa

Az alább látható kladogram forrása az APG weboldal.

Vitales


eurosids 
fabids 

Zygophyllales
„COM klád”

Celastrales

Malpighiales

Oxalidales




„nitrogénkötő klád”

Fabales

Rosales

Fagales

Cucurbitales







malvids


Geraniales

Myrtales

Crossosomatales

Picramniales

Sapindales

Huerteales

Brassicales

Malvales









A nitrogénkötő kládba nagy számú, nitrogénkötésre képes növény tartozik, melyek specializált gyökérgümői a légköri nitrogént megkötni tudó Rhizobia baktériumokat tartalmaznak. Nem minden növény képes erre a kládon belül.

Jegyzetek

  1. ↑ Angiosperm Phylogeny Group (2016). "An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV". Botanical Journal of the Linnean Society. 181 (1): 1–20. doi:10.1111/boj.12385.
  2. ↑ Davies, T.J., Barraclough, T.G., Chase, M.W., Soltis, P.S., Soltis, D.E., and Savolainen, V. (2004), "Darwin's abominable mystery: Insights from a supertree of the angiosperms", Proceedings of the National Academy of Sciences, 101 (7): 1904–1909, Bibcode:2004PNAS..101.1904D, doi:10.1073/pnas.0308127100, PMC 357025, PMID 14766971{{citation}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. ↑ Susana Magallón; Amanda Castillo (2009), "Angiosperm diversification through time", American Journal of Botany, 96 (1): 349–365, doi:10.3732/ajb.0800060, PMID 21628193 {{citation}}: Unknown parameter |lastauthoramp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)
  4. ↑ Douglas E. Soltis; Pamela S. Soltis; Peter K. Endress; Mark W. Chase (2005), Phylogeny and Evolution of the Angiosperms, Sunderland, MA, USA: Sinauer, ISBN 978-0-87893-817-9 {{citation}}: Unknown parameter |last-author-amp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)
  5. 1 2 Hengchang Wang, Michael J. Moore, Pamela S. Soltis, Charles D. Bell, Samuel F. Brockington, Roolse Alexandre, Charles C. Davis, Maribeth Latvis, Steven R. Manchester, and Douglas E. Soltis (2009. március 10.), "Rosid radiation and the rapid rise of angiosperm-dominated forests", Proceedings of the National Academy of Sciences, 106 (10): 3853–3858, Bibcode:2009PNAS..106.3853W, doi:10.1073/pnas.0813376106, PMC 2644257, PMID 19223592{{citation}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  6. ↑ Robert W. Scotland; Alexandra H. Wortley (2003), "How many species of seed plants are there?", Taxon, 52 (1): 101–104, doi:10.2307/3647306, JSTOR 3647306 {{citation}}: Unknown parameter |lastauthoramp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)
  7. ↑ James L. Reveal (2008), "A Checklist of Family and Suprafamilial Names for Extant Vascular Plants", Home page of James L. Reveal and C. Rose Broome "Archivált másolat". 2016. január 20. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 10.
  8. ↑ J. Gordon Burleigh; Khidir W. Hilu; Douglas E. Soltis (2009), "Inferring phylogenies with incomplete data sets: a 5-gene, 567-taxon analysis of angiosperms" (PDF), BMC Evolutionary Biology, 9, File 7: 61, doi:10.1186/1471-2148-9-61, PMC 2674047, PMID 19292928, hozzáférés: 2010. április 10. {{citation}}: Unknown parameter |last-author-amp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link) "Archivált másolat" (PDF). 2012. január 18. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 10."Archivált másolat" (PDF). 2012. január 18. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 10.
  9. 1 2 3 4 5 Peter F. Stevens (2001), Angiosperm Phylogeny Website
  10. ↑ Philip D. Cantino; James A. Doyle; Sean W. Graham; Walter S. Judd; Richard G. Olmstead; Douglas E. Soltis; Pamela S. Soltis; Michael J. Donoghue (2007), "Towards a phylogenetic nomenclature of Tracheophyta" (PDF), Taxon, 56 (3): 822–846, doi:10.2307/25065865 {{citation}}: Unknown parameter |last-author-amp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó) "Archivált másolat" (PDF). 2021. július 11. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2010. április 10.
  11. ↑ Podani János (2003). A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2., 152. oldal
  12. ↑ Britannica Hungarica nagylexikon 19. (Minnesota–Niger). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 355. o. ISBN 978-963-09-6813-3
  13. ↑ James L. Reveal. (1995). page 72 in Newly required suprageneric names in vascular plants. Phytologia 79(2):68-76
  14. ↑ Chalk, L. 1983. Wood structure. Pp. 1-51 [1-2 by C. R. Melcalfe], in Metcalfe, C. R., & Chalk, L., Anatomy of the Dicotyledons, Second Edition. Volume II. Wood Structure and Conclusion of the General Introduction. Clarendon Press, Oxford. ISBN 978-0-19-854559-0.
  15. ↑ Klaus Kubitzki (2007), "Introduction to Crossosomatales", in Klaus Kubitzki (ed.), The Families and Genera of Vascular Plants, vol.IX, Berlin,Heidelberg: Springer-Verlag
  16. ↑ John Hutchinson The Families of Flowering Plants 3rd edition. 1973. Oxford University Press.
  17. ↑ Andreas Worberg; Mac H. Alford; Dietmar Quandt; Thomas Borsch (2009), "Huerteales sister to Brassicales plus Malvales, and newly circumscribed to include Dipentodon, Gerrardina, Huertea, Perrottetia, and Tapiscia", Taxon, 58 (2): 468–478 {{citation}}: Unknown parameter |last-author-amp= ignored (|name-list-style= suggested) (súgó)
  18. ↑ Wall, L. (2000), "The actinorhizal symbiosis", Journal of Plant Growth and Regulation, 19 (2): 167–182, doi:10.1007/s003440000027, PMID 11038226[halott link]

Fordítás