Kecskerágó-virágúak

Kecskerágó-virágúak
Evolúciós időszak: Késő kréta - jelen
Közönséges kecskerágó (Euonymus europaeus)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Csoport: Core eudicots Csoport: Superrosidae Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I Rend: Celastrales Baskerville
Családok
Kecskerágófélék (Celastraceae) Lepidobotryaceae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kecskerágó-virágúak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskerágó-virágúak témájú kategóriát.

A kecskerágó-virágúak (Celastrales) a zárvatermő növények egy rendje. A hagyományosan a kétszikűek Rosidae alosztályába sorolt rendet az APG a valódi kétszikűek rosids csoportjába, az eurosids I kládba helyezi el. Az APG III-rendszer (2009) a korábban külön családként kezelt fehérmájvirág-féléket (Parnassiaceae) az APG II-ben opcionális Lepuropetalaceae családdal és a korábban bizonytalan helyzetű Pottingeriaceae-vel a Celastraceae-be sorolta.

Mintegy 100 nemzetség 1200-1350 faja tartozik ide. Hét nemzetség kivételével az összes nemzetség egyetlen családban, a kecskerágófélékben (Celastraceae) összpontosul. Egészen a közelmúltig a rend felbontása szerzőről szerzőre nagymértékben különbözött. Elterjedésük főként trópusi és szubtrópusi, de a mérsékelt égövben is vannak képviselőik. Általában keresztben átellenes levélállású, egyszerű, ép levelű fák vagy cserjék, bár az APG III-rendszer által már a kecskerágófélékhez sorolt Parnassiaceae családba lágy szárú növények tartoznak.

Leírása

Az igen formagazdag, többnyire fás szárú taxonokat összefoglaló rokonsági körből igen nehéz csak a Celastrales-re jellemző egyedi, nyilvánvaló karaktereket kiemelni, ezért nem könnyű a rend növényeit azonosítani.

Az aktinomorf virágok négykörösek, körönként 3-5 tagúak, egy porzókörrel, jól felismerhető mézfejtő gyűrűvel (diszkusz) – a rovarmegporzás általános. A porzók és a szirmok száma megegyezik. Gyakran a jól kifejlett porzós és termős részekkel rendelkező hímnős virágok funkcionálisan egyivarúak. A virágok különböző fajta virágzatokba tömörülnek. A pálhalevelek aprók, néha teljesen hiányoznak. Az integumentumon nyíló mikropile két nyílású. A magház felső állású, a termés általában tok- vagy bogyótermés. A magon gyakran köpenyt (arillus) vagy szárnyat találhatunk.

A másodlagos anyagcseretermékek közül gyakori a tejnedvtartó járatokban tárolt gutta, a triterpénpigmentek és a különféle alkaloidok.

A legnagyobb család, a kecskerágófélék virágai általában aprók, nemzetségei közül a kecskerágó (Euonymus) az óvilágban elterjedt (Magyarországon két fajjal), a Celastrus minden földrészen előfordul. Az északi félgömb hűvösebb területein élő, apró Parnassiaceae család lágy szárú növényeinek virágaiban mirigyes sztaminódiumok jelennek meg.

Jegyzetek

Források

• Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár 33. A kecskerágó-virágúak rendje - Celastrales
• Podani János (2003). A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2.
• http://www.mobot.org/MOBOT/research/APweb/

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Celastrales című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.