Y-kromoszomális nemmeghatározó fehérje

Y-kromoszomális nemmeghatározó fehérje
Azonosítók
JelSRY
Entrez6736
OMIM480000
UniProtQ05066
PDB1HRY
GeneCardsSRY
Egyéb adatok
LokuszY-krom. p11.2
A humán SRY gén az Y kromoszóma rövid karjának 11.2 sávján van.

Az Y-kromoszomális nemmeghatározó fehérje (SRY) DNS-kötő protein (más néven génszabályozó fehérje/transzkripciós faktor), melyet az SRY gén kódol, és a hímivar meghatározója elevenszülőkben. Az SRY intronmentes nemmeghatározó gén az Y kromoszómán. Mutációi számos ivari fejlődési rendellenességet okoz, melyek fenotípusra és genotípusra gyakorolt hatásai eltérnek.

Az SRY a DNS-kötő fehérjék SOX (SRY-szerű box) családjába tartozik. A SF-1 fehérjével együtt az SRY transzkripciós faktorként működik, mely más transzkripciós faktorokat erősít, például a SOX9-et. Expressziója az elsődleges ivari szöveteket hozza létre, ezek később ondócsatornákká alakulnak. Ezek a még nem differenciált gonád központi részei, melyet herévé alakítanak. A már indukált Leydig-sejtek tesztoszteront kezdenek elválasztani, a Sertoli-sejtek anti-Müller hormont. Az SRY gén hatása a magzat kialakulása után 6-8 héttel jelentkezik, mely a női anatómiai szerkezeti növekedést akadályozza. Ezenkívül a másodlagos ivari jellegek kialakulásában is fontos.

Evolúciója és szabályzása

Evolúció

Az SRY feltehetően az X-kromoszóma SOX3 génjének duplikációjával alakult ki. Ez a kloákások és az elevenszülő emlősök elválása után alakult ki. A kloákásokban nincs SRY, egyes ivari kromoszómáik a madarakéival homológok. Az SRY gyorsan fejlődő gén, szabályzását nehéz tanulmányozni, mivel az állatok közt nem állandó az ivarmeghatározás. Még a nemmeghatározáshoz az SRY gént használó elevenszülő emlősökben is eltér az SRY hatása fajonként. A génszekvencia is változik – míg a magja, a nagy mobilitású csoport (HMG box) fajok közt állandó, a gén többi része nem. Az SRY egyike a humán Y kromoszómán lévő 4 génnek, mely az eredeti Y kromoszómában megvolt. A többi gén az eredeti Y kromoszómával egyesült autoszóma révén jelent meg.

Szabályzás

Az SRY-nak nincs sok közös része más modellszervezetek ivarmeghatározó génjeivel, így az egereket használják fő modellszervezetnek a tanulmányozásához. Szabályzásának megértését nehezíti, hogy a szekvenciahasonlóság még emlősfajok közt is kicsi. Az egyetlen hasonló csoport egerekben és más emlősökben a DNS-kötésért felelős HMG box. Ennek mutációi ivarfordulást okoznak. A kis hasonlóság miatt az SRY promotere, szabályzóelemei és szabályzása se jól ismertek. Hasonló emlőscsoportokban az első 400-600 bázispárral (bp) a startkodon előtt található hasonló csoport. A humán SRY-promoter in vitro tanulmányai szerint egy legalább 310 bp-ral a startkodon előtti rsz szükséges az SRY-promoter működéséhez. Ezenkívül 3 transzkripciós faktor, a szteroidogén faktor 1 (SF1), a specificitásprotein 1 (Sp1) és a Wilms-tumorprotein 1 (WT1) humán promoterhez való kötődése befolyásolja az SRY expresszióját.

A promoternek két szabályzóhelyként működő Sp1-kötő helye van (-150 és -13). Az Sp1 GC-gazdag konszenzusszakaszokat kötő transzkripciós faktor, az SRY-kötőhelyek mutációja 90%-os géntranszkripció-csökkenést okoz. Az SF1 tanulmányai kevésbé egyértelmű eredményeket adtak. Az SF1 mutációija ivarfordulást, deléciója nem teljes ivarszervfejlődést okoz. Azonban nem ismert az SF1 közvetlen kölcsönhatásának módja az SR1 promoterrel. A promoternek van két WT1-kötő helye is a startkodon előtt 78 és 87 bp-ral. A WT1 egy 4 C-terminális cinkujjal és egy N-terminális Pro/Glu-gazdag résszel rendelkező transzkripciós faktor, és elsősorban aktivátorként működik. A cinkujjak mutációj vagy a WT1 inaktivációja kisebb férfinemiszerv-méretet okoz. A gén deléciója teljes ivarfordulást okoz. Nem ismert a WT1 SRY-erősítő működésének módja, de egyes kutatások szerint segíti az üzenetfeldolgozás stabilizálását. Azonban e hipotézis kérdéseket vet fel, mivel a WT1 felel a férfi ivari fejlődést gátló DAX1 (dózisszenzitív ivarfordulás, adrenalishypoplasia-kritikus régió, X kromoszóma, 1. gén) transzkripciójáért is. A DAX1 további másolata egerekben ivarfordulást okoz. Nem ismert a DAX1 működése, és számos eltérő útvonalat javasoltak, például az SRY transzkripciós destabilizációját és az RNS-kötést. A DAX1 az SF1 működésével való interferenciával akadályozza a férfi ivar fejlődését, korepresszorokkal az SRY transzkripcióját.

Ezenkívül a GATA-kötő protein 4 (GATA4) és a FOG2 az SRY-t annak promoterével való asszociációjával aktiválja. Ezek SRY-transzkripciót szabályzó módja nem ismert, de a FOG2- és GATA4-mutánsok SRY-transzkripciója jelentősen kisebb. A FOG-oknak DNS-kötő cinkujjmotívumaik vannak, de nem ismert a FOG2 és az SRY közti kölcsönhatás. Tanulmányok szerint a FOG2 és a GATA4 aktivációokozó nukleoszóma-újramodellező fehérjékkel asszociálnak.

Működés

Gestatio során az urogenitalis üregnél lévő elsődleges gonádsejtek bipotensek – átalakulhatnak férfi (Sertoli- és Leydig-) vagy női (follikulusz- és theca-) sejtekké is. Az SRY a heredifferenciációt indítja el férfispecifikus transzkripciós faktorok átalakításával, ezek lehetővé teszik e bipotens sejtek differenciációját és proliferációját. Az SRY ezt a hozzá hasonló DNS-kötő hellyel rendelkező SOX9 erősítésével éri el. A SOX9 a fibroblaszt-növekedési faktor 9 (Fgf9) erősítéséhez vezet, mely tovább erősíti a SOX9-et. A megfelelő SOX9-szintek elérése után a bipotens sejtek Sertoli-sejtekké alakulnak, az SRY-t expresszálók pedig tovább proliferálódnak, létrehozva az elsődleges herét. Ez alkotja az alapvető eseménysorozatot, de az ivari differenciációt több tényező is befolyásolja.

Hatása a sejtmagban

Az SRY fehérje 3 fő régióból áll. A központi tartalmazza a HMG domént, mely magi lokalizációs szekvenciákat tartalmaz, és DNS-kötő fehérjeként működik. A C-terminális doménben nincs állandó szekvencia, az N-terminális foszforilálható, elősegítve a DNS-kötést. A folyamat az SRY magi lokalizációjával indul a magi lokalizációs szignálrégiók acetilezésével, mely lehetővé teszi az importin β és a kalmodulin SRY-hoz való kötését, megkönnyítve a magba jutását. Ezután az SRY és az SF1 komplexet alkotnak, és a TESCO-hoz (herespecifikus Sox9-mag-erősítő) kötődnek, mely a Sox9 gén Sertoli-sejt-prekurzorokban lévő herespecifikus erősítője, mely a Sox9 gén transzkripciójának kezdeti helye előtt található. Pontosabban az SRY HMG régiója kapcsolódik a DNS-célszekvencia kis üregéhez, a DNS hajlását és lazulását okozva. E DNS-alakzat létrejötte könnyíti a Sox9 gén transzkripcióját. A Sertoli-sejtek magjában a SOX9 közvetlenül célozza az Amh és a prosztaglandin-D-szintáz (Ptgds) génjeit. Az Amh-promoterhez közeli erősítőhöz kötődő Sox9 az Amh-, a Ptgds-génhez kapcsolódó a prosztaglandin D2 (PGD2)-szintézist teszi lehetővé. A SOX9 magba való visszatérését könnyítik a PGD2 által vezérelt auto- vagy parakrin jelzések. A SOX9 ezután pozitív visszacsatolási ciklust indít el, melyben a SOX9 a saját transzkripciós faktoraként működik, nagy mennyiségű SOX9-szintézist okozva.

A SOX9 és a heredifferenciáció

Az SF-1 fehérje önmagában a SOX9 génnek kis mértékű transzkripcióját okozza XX és XY bipotens gonádsejtekben egyaránt. Azonban az SRY-SF1 komplex TESCO-hoz való kapcsolódása a SOX9-en nagymértékű génerősítést csak az XY gonádban okoz, míg az XX gonádban csekély marad a transzkripció. Ezt részben maga a SOX9 okozza pozitív visszacsatolással – ez az SRY-hoz hasonlóan komplexet alkot az SF1-gyel, és a TESCO-hoz kapcsolódik, az XY-gonádban további SOX9-expressziót okozva. További 2 fehérje, az FGF9 (fibroblaszt-növekedési faktor 9) és a PGD2 (prosztaglandin D2) ezt fenntartják. Bár ezek útvonalai nem teljesen ismertek, ezek fontosak a herékhez fontos folyamatos SOX9-expresszióhoz.

A SOX9 és az SRY feltehetően fontosak a gonádok támasztósejt-prekurzorainak Sertoli-sejtekké alakulásában, amely a herefejlődés kezdete. A kezdeti Sertoli-sejtek a gonád közepén feltehetően a fejlődő gonádon végighaladó FGF9-hullám kezdetei, mely további Sertoli-sejt-differenciációt okoz a SOX9 erősítése révén. A SOX9 és az SRY feltehetően ezenkívül a herefejlődés számos késpbbi lépésében (például a Leydig-sejtek kialakulásában, az elsődleges ivari szövetek kialakulásában és a herespecifikus erek kialakulásában) is fontosak, de ennek mechanizmusai ismeretlenek. Ismert azonban, hogy a SOX9 PGD2 jelenlétében közvetlenül hat az anti-Müller-hormont kódoló Amh-ra, és képes XX-gonádokban is herék előállítását indukálni, ami a herefejlődésben való fontosságát mutatja.

Az SRY-rendellenességek hatása a nemre

Az embriók gonádjai azonosak genetikai nemtől függetlenül, a fejlődés egy pontjáig, amikor az Y-kromoszomális nemmeghatározó fehérje férfi nemi szervek fejlődését okozza. A férfi kariotípus XY, a női XX. Vannak kivételek, ahol az SRY fontos szerepet játszik. A Klinefelter-szindróma egy normál Y és két X kromoszóma jelenlétét jelenti, XXY kariotípust adva. Ezen emberek férfinak tekinthetők. Az atipikus genetikai rekombináció egy hímivarsejt fejlődésekor a fenotípusnak nem megfelelő kariotípusokat eredményezhet.

Általában a meiózis során bekövetkező átkereszteződéskor az SRY gén az Y kromoszómán marad. Ha az SRY gén az X kromoszómára kerül, nem történik herefejlődés. Ez a Swyer-szindróma, mely XY kariotípus melletti női fenotípust jelent. Erre normálisan kialakult méhek és petevezetékek jellemzőek, de a gonádok nem működnek. A Swyer-szindrómásokra így általában nőként tekintenek, és eszerint nevelik. XX-férfi-szindróma akkor történik, ha női kromoszómák vannak jelen, de ezek egyikén megtalálható transzlokáció miatt az SRY. Ez női kariotípus melletti férfi fenotípust jelent, és késői pubertást, terméketlenséget és a másik nemre jellemző növekedési jellemzőket okoz. Az XX-férfi-szindrómában érintettek esetén mellek, a Swyer-szindrómában érintettek esetén arcszőrzet alakulhat ki.

RendellenességJellemzők
Klinefelter-szindróma
  • Normál Y és 2 X kromoszóma öröklése: a kariotípus XXY.
  • Az ezzel rendelkezőket férfinak tekintik.
Swyer-szindróma
  • Az SRY gén az X kromoszómára kerül ahelyett, hogy az Y-on maradna, így nem történik herefejlődés.
  • XY kariotípusú nőknek tekinthetők az ezzel rendelkezők.
  • Normálisan kialakult méhekkel és petevezetékekkel rendelkeznek, de nem működnek az ivarszervek.
XX-férfi-szindróma
  • Női kromoszómákkal rendelkező kariotípus, azonban egy transzlokáció miatt az egyikhez kerül az SRY gén.
  • Női genotípusúak, de férfi fenotípusúak az ezzel rendelkezők.

Míg az SRY jelenléte vagy hiánya általában meghatározza, hogy történik-e herefejlődés, feltehetően vannak más tényezők is, melyek befolyásolják az SRY működését. Így előfordulhatnak az SRY génnel rendelkező nőként fejlődő emberek vagy a gén hiányossága vagy mutációja, vagy az egyik közreműködő tényező hiányossága miatt. Ez történhet XY, XXY vagy SRY-pozitív XX kariotípus esetén is.

Ezenkívül további SRY-n alapuló nemmeghatározó rendszerek azok, melyek az SRY jelenlétén vagy hiányán alapulónál későbbiek. Normál rendszerben, ha az SRY jelen van (XY), az a medullát a gonádok herékké fejlesztésében aktiválja. Ekkor tesztoszteron keletkezik, elindítva a többi férfi nemi jellemzők fejlődését. Ha nincs jelen SRY (XX), az Y kromoszóma hiánya miatt nincs jelen SRY. Az SRY hiánya lehetővé teszi az embrió gonádjainak kérge számára a petefészkekké fejlődést, melyek ösztrogént állítanak elő, a többi női nemi jellemző kialakulását okozva.

Szerepe más betegségekben

Az SRY képes kölcsönhatásba lépni az androgénreceptorral, és az XY kariotípusú, működő SRY génnel rendelkező emberek is lehetnek nők androgéninszenzitivitás-szindróma (AIS) miatt. Az AIS-es emberek nem tudnak megfelelően reagálni az androgénekre az androgénreceptor-génben való hiba miatt, és ez lehet teljes vagy részleges. Az SRY-t összekapcsolták azzal, hogy a férfiakban nagyobb valószínűséggel fordul elő a nőknél dopaminnal összefüggő betegség, például skizofrénia vagy Parkinson-kór. Az SRY egy mozgást és koordinációt irányító neurotranszmitter, a dopamin koncentrációját irányító fehérjét kódol. Egy SRY-szerű kódolt transzkripciós faktor, a SOX10 mutációja összefügg a domináns nagyvastagbelűséggel egerekben. Ezt az egérmodellt használták az SRY és a Hirschsprung-kór (humán congenitalis nagyvastagbelűség) közti összefüggés vizsgálatára is. Összefüggés van ezenkívül a SOX9 és a kampomél diszplázia (CD) közt is. E misszenz mutáció hiányos chondrogenezist okoz, és váz-CD-ként jelentkezik. A CD-vel diagnosztizált 46,XY kariotípusúak kétharmadában különböző mértékű ivarfordulás található.

Sportvizsgálati használata

Az egyik legvitatottabb használata e felfedezésének az olimpiákon nemellenőrzésre való használata, melyet 1992-ben vezetett be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az SRY génnel rendelkező sportolók nem vehettek részt nőként, de minden sportoló, ahol kimutatták az 1996. évi olimpián, hamis pozitívnak bizonyultak, így nem zárták ki. A 3387-ből 8 női sportolónál mutatták ki az SRY gént. További genetikai vizsgálat után azonban ezeket nőként azonosították, így versenyezhettek. E sportolóknál részleges vagy teljes androgéninszenzitivitást mutattak ki az SRY gén ellenére, női fenotípust okozva. Az 1990-es évek végén számos kapcsolódó amerikai egyesült államokbeli bizottság, például az American Medical Association javasolta a nemellenőrzés megszüntetését annak bizonytalanságára és hatástalanságára hivatkozva. A kromoszomális vizsgálatot 2000-ben megszüntették, ezt később a hormonszintalapú tesztelés váltotta fel.

Jelenlegi kutatások

Az elmúlt néhány évtizedben a nemmeghatározás, az SRY gén és a fehérjéje irányában végzett kutatás ellenére még 2023-ban is folynak kutatások e területeken. Vannak a nemmeghatározásban még azonosítatlan faktorok, és a humán ivarfordulási esetekben előforduló kromoszomális változások még ismeretlenek. További kutatásokat végeznek további nemmeghatározó gének keresésére például a genitalis bemélyedés mikrocsoport-analízisével különböző fejlődési szakaszokban, ivarfordulásos fenotípusú egerek mutagenezis-elemzésével és a transzkripciós faktorok által befolyásolt gének azonosítása terén kromatin-immunkicsapással.

Jegyzetek

  1. ↑ Berta P, Hawkins JR, Sinclair AH, Taylor A, Griffiths BL, Goodfellow PN, Fellous M (1990. november). "Genetic evidence equating SRY and the testis-determining factor". Nature. 348 (6300): 448–50. Bibcode:1990Natur.348..448B. doi:10.1038/348448A0. PMID 2247149. S2CID 3336314.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  2. ↑ Wallis MC, Waters PD, Graves JA (2008. október). "Sex determination in mammals--before and after the evolution of SRY". Cellular and Molecular Life Sciences. 65 (20): 3182–95. doi:10.1007/s00018-008-8109-z. PMID 18581056. S2CID 31675679.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  3. 1 2 3 Kashimada K, Koopman P (2010. december). "Sry: the master switch in mammalian sex determination". Development. 137 (23): 3921–30. doi:10.1242/dev.048983. PMID 21062860.
  4. ↑ Mittwoch U (1988. október). "The race to be male". New Scientist. 120 (1635): 38–42.
  5. ↑ Katoh K, Miyata T (1999. december). "A heuristic approach of maximum likelihood method for inferring phylogenetic tree and an application to the mammalian SOX-3 origin of the testis-determining gene SRY". FEBS Letters. 463 (1–2): 129–32. doi:10.1016/S0014-5793(99)01621-X. PMID 10601652. S2CID 24519808.
  6. 1 2 3 Bakloushinskaya, I Y (2009). "Evolution of sex determination in mammals". Biology Bulletin. 36 (2): 167–174. doi:10.1134/S1062359009020095. S2CID 36988324.
  7. ↑ Veyrunes F, Waters PD, Miethke P, Rens W, McMillan D, Alsop AE, Grützner F, Deakin JE, Whittington CM, Schatzkamer K, Kremitzki CL, Graves T, Ferguson-Smith MA, Warren W, Marshall Graves JA (2008. június). "Bird-like sex chromosomes of platypus imply recent origin of mammal sex chromosomes". Genome Research. 18 (6): 965–73. doi:10.1101/gr.7101908. PMC 2413164. PMID 18463302.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  8. ↑ Bowles J, Schepers G, Koopman P (2000. november). "Phylogeny of the SOX family of developmental transcription factors based on sequence and structural indicators". Developmental Biology. 227 (2): 239–55. doi:10.1006/dbio.2000.9883. PMID 11071752.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  9. 1 2 Graves JA (2015. december). "Weird mammals provide insights into the evolution of mammalian sex chromosomes and dosage compensation". Journal of Genetics. 94 (4): 567–74. doi:10.1007/s12041-015-0572-3. PMID 26690510. S2CID 186238659.
  10. 1 2 3 Ely D, Underwood A, Dunphy G, Boehme S, Turner M, Milsted A (2010. november). "Review of the Y chromosome, Sry and hypertension". Steroids. 75 (11): 747–53. doi:10.1016/j.steroids.2009.10.015. PMC 2891862. PMID 19914267.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  11. 1 2 3 4 5 6 Harley VR, Clarkson MJ, Argentaro A (2003. augusztus). "The molecular action and regulation of the testis-determining factors, SRY (sex-determining region on the Y chromosome) and SOX9 [SRY-related high-mobility group (HMG) box 9]". Endocrine Reviews. 24 (4): 466–87. doi:10.1210/er.2002-0025. PMID 12920151.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  12. ↑ Knower KC, Kelly S, Harley VR (2003). "Turning on the male--SRY, SOX9 and sex determination in mammals" (PDF). Cytogenetic and Genome Research. 101 (3–4): 185–98. doi:10.1159/000074336. PMID 14684982. S2CID 20940513. 2017. augusztus 9. dátummal az eredeti címről archiválva.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  13. ↑ Zaytouni T, Efimenko EE, Tevosian SG (2011). "GATA transcription factors in the developing reproductive system". Advances in Genetics. 76: 93–134. doi:10.1016/B978-0-12-386481-9.00004-3. ISBN 9780123864819. PMID 22099693.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  14. ↑ Sekido R, Lovell-Badge R (2009. január). "Sex determination and SRY: down to a wink and a nudge?". Trends in Genetics. 25 (1): 19–29. doi:10.1016/j.tig.2008.10.008. PMID 19027189.
  15. 1 2 McClelland K, Bowles J, Koopman P (2012. január). "Male sex determination: insights into molecular mechanisms". Asian Journal of Andrology. 14 (1): 164–71. doi:10.1038/aja.2011.169. PMC 3735148. PMID 22179516.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  16. ↑ Sekido R, Lovell-Badge R (2013). "Genetic control of testis development". Sexual Development. 7 (1–3): 21–32. doi:10.1159/000342221. PMID 22964823.
  17. ↑ "Klinefelter syndrome". Genetics Home Reference (angol nyelven). National Library of Medicine, National Institutes of Health, U.S. Department of Health and Human Services. Hozzáférés: 2020. március 3.
  18. 1 2 "Swyer syndrome". Genetics Home Reference (angol nyelven). National Library of Medicine, National Institutes of Health, U.S. Department of Health and Human Services. Hozzáférés: 2020. március 3.
  19. ↑ "XX Male Syndrome". encyclopedia.com. Hozzáférés: 2020. március 3.
  20. ↑ "46,XX testicular disorder of sex development". Genetics Home Reference (angol nyelven). National Library of Medicine, National Institutes of Health, U.S. Department of Health and Human Services. Hozzáférés: 2020. március 3.
  21. ↑ Polanco JC, Koopman P (2007. február). "Sry and the hesitant beginnings of male development". Developmental Biology. 302 (1): 13–24. doi:10.1016/j.ydbio.2006.08.049. PMID 16996051.
  22. ↑ Biason-Lauber A, Konrad D, Meyer M, DeBeaufort C, Schoenle EJ (2009. május). "Ovaries and female phenotype in a girl with 46,XY karyotype and mutations in the CBX2 gene". American Journal of Human Genetics. 84 (5): 658–63. doi:10.1016/j.ajhg.2009.03.016. PMC 2680992. PMID 19361780.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  23. ↑ Marieb EN, Hoehn K (2018). Human Anatomy & Physiology (Eleventh ed.). [Hoboken, New Jersey]. ISBN 978-0-13-458099-9. OCLC 1004376412.{{cite book}}: CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link)
  24. ↑ Yuan X, Lu ML, Li T, Balk SP (2001. december). "SRY interacts with and negatively regulates androgen receptor transcriptional activity". The Journal of Biological Chemistry. 276 (49): 46647–54. doi:10.1074/jbc.M108404200. PMID 11585838.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  25. ↑ Lister Hill National Center for Biomedical Communications (2008). "Androgen insensitivity syndrome". Genetics Home Reference. U.S. National Library of Medicine.
  26. ↑ Dewing P, Chiang CW, Sinchak K, Sim H, Fernagut PO, Kelly S, Chesselet MF, Micevych PE, Albrecht KH, Harley VR, Vilain E (2006. február). "Direct regulation of adult brain function by the male-specific factor SRY". Current Biology. 16 (4): 415–20. doi:10.1016/j.cub.2006.01.017. PMID 16488877. S2CID 5939578.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  27. 1 2 Herbarth B, Pingault V, Bondurand N, Kuhlbrodt K, Hermans-Borgmeyer I, Puliti A, Wegner M (1998). "Mutation of the Sry-related Sox10 gene in Dominant megacolon, a mouse model for human Hirschsprung disease". Proceedings of the National Academy of Sciences. 95 (9): 5161–5165. Bibcode:1998PNAS...95.5161H. doi:10.1073/pnas.95.9.5161. PMC 20231. PMID 9560246.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  28. 1 2 Pritchett J, Athwal V, Roberts N, Hanley NA, Hanley KP (2011). "Understanding the role of SOX9 in acquired diseases: lessons from development". Trends in Molecular Medicine. 17 (3): 166–174. doi:10.1016/j.molmed.2010.12.001. PMID 21237710.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  29. ↑ "OMIM Entry – # 114290 – CAMPOMELIC DYSPLASIA". omim.org. Hozzáférés: 2020. február 29.
  30. ↑ "Olympic Gender Testing".
  31. 1 2 Facius GM (2004. augusztus 1.). "The Major Medical Blunder of the 20th Century". Gender Testing. facius-homepage.dk. 2010. január 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. június 12.
  32. ↑ Elsas LJ, Ljungqvist A, Ferguson-Smith MA, Simpson JL, Genel M, Carlson AS, Ferris E, de la Chapelle A, Ehrhardt AA (2000). "Gender verification of female athletes". Genetics in Medicine. 2 (4): 249–54. doi:10.1097/00125817-200007000-00008. PMID 11252710.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  33. ↑ Dickinson BD, Genel M, Robinowitz CB, Turner PL, Woods GL (2002. október). "Gender verification of female Olympic athletes". Medicine and Science in Sports and Exercise. 34 (10): 1539–42, discussion 1543. doi:10.1097/00005768-200210000-00001. PMID 12370551.{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  34. ↑ PDFfiles/Medical_commission/2012-06-22-IOC-Regulations-on-Female-Hyperandrogenism-eng.pdf "IOC Regulations on Female Hyperandrogenism" (PDF). International Olympic Committee. 2012. június 22. 2012. augusztus 13. dátummal az eredetiből archiválva (PDF). Hozzáférés: 2012. augusztus 9. {{cite web}}: Check |url= value (súgó)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sex-determining region Y protein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

Commons:Category:SRY
A Wikimédia Commons tartalmaz Y-kromoszomális nemmeghatározó fehérje témájú médiaállományokat.