Sandal

Sandal (Šandal)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1391
PolgármesterJaroslav Mikula
Irányítószám091 01
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség314 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség28 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság252 m
Terület10,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 11′ 06″, k. h. 21° 37′ 22″49.185000°N 21.622778°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 06″, k. h. 21° 37′ 22″49.185000°N 21.622778°E
Sandal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sandal témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Sandal (szlovákul: Šandal) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.

Fekvése

Sztropkótól 3 km-re délnyugatra, az Ondava jobb oldalán fekszik.

Története

A települést 1391-ben említik először, amikor a Rozgonyiaktól a Czudar család szerzi meg. A középkorban a csicsvai váruradalom része, majd a Czudaroké és a Sztropkó uradalomé. 1787-ben az első népszámlálás alkalmával 34 házat és 268 lakost számláltak a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SANDAL. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Sztropkóhoz nem igen messze, mellynek filiája, határja sovány, legelője, fája van.”

A 19. században a Tahy családé. 1828-ban 55 házában 434 lakos élt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sandal, orosz-tót falu, Sáros vmegyében, Zemplén szélén, Radoma fiókja: 96 r. 240 g. kath. 62 zsidó lak. Sovány határ. F. u. Keczer. Ut. p. Eperjes 2 óra.”

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Sandal, ondavamenti kisközség 54 házzal és 264 gör.-kath. vallású lakossal. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Mezőlaborcz. Előbb a sztropkói uradalom tartozéka volt; 1631-ben báró ’Sennyey Sándor kapott némely részeire kir. adományt. Most nincs nagyobb birtokosa. A falu előbb Sároshoz tartozott s csak 1881-ben csatolták Zemplénhez. Gör. kath. temploma 1800-ban épült. Ide tartozik Rovnya-puszta.”

A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság310305311314
Különbség -1,61 % +1,96 % +0,96 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság318314
Eltérés-1,25 %

1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 305 lakosából 299 szlovák volt.

2011-ben 309 lakosából 295 szlovák.

Nevezetességei

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.