| Havaj | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Sztropkói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1403 | ||
| Polgármester | Stanislav Viňarský | ||
| Irányítószám | 090 23 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 387 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 274 m | ||
| Terület | 14,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Havaj weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Havaj témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Havaj (szlovákul: Havaj, ukránul: Havaj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Sztropkótól 15 km-re északkeletre, az Ondava völgyében, a Polianka-patak partján fekszik.
1403-ban Zsigmond király oklevele említi először, aki egy Gecse nevű nemesnek adja a birtokot. A falut a 16. században egy Havaj nevű soltész kapta, aki a német jog alapján ruszin pásztorokat telepített a faluba, mely a sztropkói uradalom része volt. A század végére lakosságának száma emelkedett. A 17. században a közepes nagyságú falvak közé számított. 1600-ban 26 ház állt a településen, ekkor már plébániája is volt. Ortodox templomáról 1601-ben található az első adat. 1639-ben az összeírás szerint a faluban soltész, plébános, 22 pásztor és 8 zsellér háztartás volt. 1654-ben felépült a falu régi fatemploma. 1715-ben 13, 1720-ban 10 ház állt itt és vízimalom is működött.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAVAJ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Bisztranovzky Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik nap kel. Orosz Bisztrához 1/2, dél. Varichoczhoz 1, nap nyug. Makóczhoz 1/2 órányira, határja Sztropko Polyenáéhoz hasonló.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Havaj, orosz falu, Zemplén vmegyében, Sztropkó fil. 9 romai, 323 g. kath., 4 zsidó lak., görög templommal: 426 h. szántófölddel, két malommal. Ut. p. Komarnyik.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Havaj, a hasonló nevű völgyben fekszik, 41 házzal és 265 ruthén lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Saját postája van, távírója és vasúti állomása Mezőlaborcz. 1494-ben, mikor Erdődi Bakócz Miklós az ura, Hovoy alakban találjuk említve; a mikor pedig 1548-ban Erdődy Pétert iktatják birtokába, Havay-nak írják. A sztropkói uradalom tartozéka volt, de az újabb korban a gróf Keglevich család volt az ura, most pedig XXIV. Reuss herczegnek van itt nagyobb birtoka. Körjegyzőségi székhely. Az 1663-ban dúlt pestis ezt a községet sem kerülte el. Gör. kath. temploma 1825-ben épült.”
A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 424 | 410 | 394 | 387 |
| Különbség | -3,30 % | -3,90 % | -1,77 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 393 | 387 |
| Eltérés | -1,52 % |
1910-ben 278, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.