Golop

 A településen világörökségi helyszín található 
Golop
A Vay-kastélyok
A Vay-kastélyok
Golop címere
Golop címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterAngelovics Helga (Fidesz-KDNP)
Irányítószám3906
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség556 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség57,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,43 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″48.237161°N 21.188500°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″48.237161°N 21.188500°E
Golop (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Golop
Golop
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Golop weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat.

Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szerencsi járásában, a Szerencsi-dombság keleti peremén, a Szerencs-patak völgyében, Miskolctól 45 kilométerre északkeletre.

A település története a vármegyehatárral egymástól szétválasztott Alsógolop és Felsőgolop Árpád-kori alapításáig megy vissza. Alsógolop a Golopy család ősi fészke, a 14. századtól egyházas hely, Felsőgolop pedig várbirtok volt. A török hódoltsági időkben elpusztult, főként református magyar lakossággal újratelepült falvak birtokosa a 18–20. században a báró Vay család volt, akik Alsógolopon alakították ki birtokközpontjukat. Nekik is köszönhető, hogy a település a 18. század óta a tokaji borvidék része. 1882-ben a két települést Golop néven egyesítették, ezt követően épült fel római katolikus temploma.

A település fő nevezetességei a Vay-kastélyok (16–17. század, illetve 1820 körül), valamint a 17. században épült famennyezetes református templom.

Földrajza és fekvése

A település földrajzilag a Tokaj–Zempléni-hegyvidék kistáján, a Szerencsi-dombság északkeleti peremén, a Szerencs-patak alsó szakaszán fekszik. A patakvölgyben kialakult agyagos vályog összetételű réti öntéstalaj vízgazdálkodása kedvező. Itt található a dombság legjelentősebb forrása, a 15 l/min vízhozamú Pál-kút. A mai település történeti magját alkotó egykori Alsógolopot délről a Somos-hegy, északról a Malom-árok (vagy Sás-pataka) határolta.

Szomszédos települései Monok (5 km) és Tállya (2 km), a legközelebbi város Abaújszántó (6 km), valamint Szerencs (8 km).

Megközelítése

Legfontosabb megközelítési útvonala a Bekecstől Tállyáig húzódó 3711-es út, mely áthalad a központján, annak főutcájaként.

Vasútvonal nem érinti, de a keleti határszéle közelében elhalad egy egyvágányú vasúti mellékvonal, a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal, melynek egy, a falu nevét viselő megállási pontja is van. Golop megállóhely Tállya északnyugati külterületei között létesült, közvetlenül a 39-es főút és a 3711-es út találkozása mellett, Golop központjától jó másfél kilométerre keletre.

Neve

Golop első említése IV. Béla uralkodásának idejéből, egy 1258-as forrásból ismert Glup alakban. A név vélhetően egy szláv eredetű személynévre vezethető vissza, amely a korabeli cseh nyelvből Hlúp formában ismert (jelentése ’ostoba’). Korábbi elképzelések nem zárták ki annak lehetőségét, hogy a településnév eredete egy kun személynévben keresendő. A település neve a századok során Galoph, Galuk, Goluph, Gulub, Gulup, Kolop, Kolup, Kulup és Sulup formában is felbukkant az írott forrásokban.

Története

A régi Vay-kastély 2002-ben…
…és a felújítás után, 2020-ban

A terület már az őskorban lakott volt, a település határából a bükki kultúrához sorolható újkőkori cserépanyag került elő, emellett késő bronzkori sírokat is feltártak itt.

Golop már az Árpád-korban voltaképpen két, egymástól elkülönült település volt: a Zemplén vármegyéhez tartozó Golop vagy Alsógolop, amely a Golopyak és mások birtoka volt, valamint az Abaúj vármegyéhez tartozó várbirtok, Felsőgolop (Felsewgolop, 1427). 1296-ban Alsógolophoz tartozó településrészként jegyezték fel Szenteskuta (Zenthes-Kuta) nevét, amelyet egy 1564-es forrás már csak elhagyott pusztaként említett.

1255-ben IV. Béla király Mátyás szepesi prépost testvérének, Andrásnak adományozta Golopot. Ő lett a Golopy család első névről ismert őse, a falu pedig az elkövetkező bő három évszázadra utódainak családi birtoka. Golop már a 14. század első felében bizonyosan egyházas hely volt, az 1332–1337. évek tizedszedő lajstromában említették Mindenszentek-templomát, és János nevű papját. Az oklevelek tanúsága szerint a századok során a Golopyakon túl mások is szereztek itt birtokrészeket: az Aba nemzetség debrői ága (1258), Monoky Mihály (1354), az egri káptalan (1356), az Isépy, Cselei és Dobi családok (1405), a Dobi és Monoky családok (1435), Zombori Nagy István és Pohárnok István (1473), a tokaji pálosok (1476), Beyczy Gergely, Mucsey Pál és Geörbedy László (1548), Beyczy Ambrus (1549), Sennyey István, Pernyeszy Imre és Bakos János (1598). A Golopy család utolsó helyi birtokosként feljegyzett sarja Golopy Gáspár volt 1571-ben, 1605-ben magva szakadt a családnak. Időközben egy 1576-os forrás a törökök által teljesen elpusztított helyként említette a falut.

A török dúlást követően a báró Vay család 1721-ben tűnt fel először a forrásokban mint golopi birtokos, ezt követően vette kezdetét itteni birtokközpontjuk kialakítása. A 18. század második felétől a Vay mellett a Vécsey család is birtokos lett Alsógolopon, de az Andrássyak, Ibrányiak és Reviczkyek is rendelkeztek birtokrészekkel a faluban. A 19. század elején már mindkét falut a Vay család birtokolta, bár Alsógolopon a Vécsey családnak még voltak elzálogosított birtokrészei.

Egy 1822-es főbírói számadás szerint a 206 lakosú Alsógolop nevezetessége a Vay-kastélyokon és a református templomon kívül egy kovácsműhely volt. A jobbágyokból és summásokból álló lakosság a falu szántóit és kaszálóit művelte, emellett a 18. század óta a hegyaljai vagy tokaji borvidékhez tartozó szőlőhegyein (Kisoldal, Gázó stb.) „másod- és harmadrendű” minőségű bort termeltek. A 19. század végén, de még a filoxéravész előtt, 1873-ban a golopi szőlőbirtokosok 81,6 hektáron évi 380 akó bort termeltek. A 19. század derekán dohánytermesztéséről is nevezetes volt a falu. A lakosság nagy része a 19. század második felében még református felekezetű volt, hitéletüket templomuk papja irányította. A falu római katolikus lakói a monoki egyházközséghez tartoztak, akik 1888-ban közadakozásból felépítették a Szűz Mária-kápolnát a településen. Ugyanekkor a falu görögkatolikus lakói az abaújszántói, az izraeliták pedig a tállyai egyházközséghez tartoztak. Borovszky Samu 1905-ben már római katolikus többségű településként említette a 109 házzal rendelkező, 700 lakosú egyesített települést. 1920-ban Golop 827 lakosának 64,0%-a római katolikus, 28,7%-a református, 4.6%-a görögkatolikus, 2,1%-a pedig izraelita vallású volt.

1909. szeptember 30-án adták át a kassa–hegyaljai helyi érdekű vasút Szerencs és Hidasnémeti közötti csatlakozóvonalát, ezzel megteremtődött Golop vasúti összeköttetése is.

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény megerősítette Golopot mint a tokajhegyaljai borvidék települését.

Közigazgatási változások

Egyes források szerint Alsó- és Felsőgolop egyesítésére már 1455-ben sor került, valójában egy erre az évre datált oklevél csupán Felsőgolopot is Zemplén vármegye részeként sorolta fel. 1850-ben Golop még mindig ún. kétlaki község volt: míg véglegesítették Alsógolop Zemplén vármegyéhez tartozását, a felsőgolopi rész továbbra is Abaúj-Torna vármegye része maradt. A két falut az 1881. évi LXIII. törvénycikkel, 1882. április 4-ei hatállyal egyesítették, voltaképpen a 392 fős Felsőgolopot a 200 lakost számláló Alsógolophoz csatolták. Az így kialakult új település Golop néven 1950-ig Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott, azon belül az Ondi körjegyzőség része volt. 1950-ben az akkor létrejött Borsod-Abaúj-Zemplén megye önálló tanácsú községévé alakították, 1973-tól a monoki székhelyű közös tanácsú község társközsége volt, 1990-ben pedig községi státust kapott. 2014 óta a Szerencsi járás települése.

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kondráth József (független)
  • 1994–1998: Kondráth József (KDNP)
  • 1998–2001: Kolbása Margit (független)
  • 2001–2002: Kondráth József (MKDSZ)
  • 2002–2006: Kondráth József (független)
  • 2006–2010: Kiss Lajos (független)
  • 2010–2014: Kiss Lajos (független)
  • 2014–2019: Kiss Lajos (független)
  • 2019–2024: Angelovics Helga (független)
  • 2024– : Angelovics Helga (Fidesz-KDNP)

A településen 2001. március 11-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

Népessége

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1890 és 2026 között:
Lakosok száma
593
765
923
1010
1008
560
544
550
540
556
1890191019301949197020132015202220242026
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% ukránnak mondta magát (15,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 21,4%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 0,9% (19% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,9% ukránnak, 0,5% németnek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,8% volt római katolikus, 19,5% református, 5,1% görög katolikus, 1,1% evangélikus, 2,9% felekezeten kívüli (22,5% nem válaszolt).

Nevezetességei

A régi és az új Vay-kastély

Nevezetes golopiak

  • A golopi új kastély építtetője, a birtokközpont felvirágoztatója Vay Miklós (1756–1824) katonatiszt, hadmérnök volt.
  • Golopon született és hunyt el Vay Miklós (1828–1886) szobrász, Vay Miklós (1802–1894) politikus, főrendiházi elnök fia.
  • 1850–1851-ben a település református lelkésze volt Árvay József (1823–1879), később sárospataki pedagógus.
  • Golop szülötte volt Némethy Samu (1858–1907) orvos, Ugocsa vármegye tisztifőorvosa.
  • A faluban született Zsignár István (1930–2002) festőművész.

Jegyzetek

  1. 1 2 "Golop települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 5.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. 1 2 3 Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ MNL1999 :688.; Dövényi 2010 :788–791.
  5. ↑ Dövényi 2010 :788–791.
  6. ↑ Dongó 1901a :153.; Dongó 1901b :325.
  7. ↑ Kiss 1983 :242.; MNL 1999 :688–689.
  8. ↑ Kiss 1983 :242.
  9. ↑ Barna 1931 :42.
  10. ↑ Dongó 1900 :261.; Dongó 1902 :64.; Borovszky 1905 :48.; Barna 1931 :43.; KSH 1996 :58–59., 125.
  11. ↑ MNL 1999 :688.
  12. ↑ Dongó 1900 :261.; MNL 1999 :689.
  13. ↑ Dongó 1902 :64.; Barna 1931 :44.
  14. ↑ Barna 1931 :42.; Ferenczy 1980 :175.
  15. ↑ Dongó 1901b :325.; Borovszky 1905 :48.; Barna 1931 :42.
  16. ↑ Barna 1931 :44.
  17. ↑ Borovszky 1905 :48., 364., 519., 531.; Barna 1931 :42–44.
  18. ↑ Nagy 1858 :417–418.; Borovszky 1905 :48.
  19. ↑ Barna 1931 :44. • Borovszky 1905 :48. tévesen 1567-et említ.
  20. ↑ Ferenczy 1980 :175.
  21. ↑ Dongó 1901b :325.; Borovszky 1905 :48.
  22. ↑ MNL 1999 :689.
  23. ↑ Dongó 1901a :152–153.
  24. ↑ Fényes 1837 :386.; Dongó 1901a :153.; Borovszky 1905 :188.; Barna 1931 :45.; Gyalay 1997 :134.; Prepog 2012 :395.
  25. ↑ Frisnyák 1984 :77.
  26. ↑ Borovszky 1905 :494.
  27. ↑ Dongó 1901b :325.; Barna 1931 :44.
  28. ↑ Krasznyánszky 1902 :684. • Borovszky 1905 :48. 1886-ra teszi felépültét.
  29. ↑ KSH 1996 :147.
  30. ↑ Borovszky 1905 :48.
  31. ↑ Barna 1931 :45.
  32. ↑ Uj vasutmegnyitása. Vasuti és Közlekedési Közlöny, XL. évf. 125. sz. (1909. október 29.) 798. o.
  33. ↑ A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. Magyar Közlöny, 106. sz. (1997) 7612. o.
  34. ↑ Borovszky 1905 :48.
  35. ↑ Dongó 1900 :261.
  36. ↑ Dongó 1900 :261.; Gyalay 1997 :II/770., 1442.; KSH 1996 :58., 125., 147.; MNL 1999 :689.
  37. ↑ KSH 1996 :147.
  38. ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. Magyarország Kormánya (Hozzáférés: 2014. október 20.) arch
  39. ↑ "Golop települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  40. ↑ "Golop települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 8.
  41. ↑ Önkormányzati általános választások – Golop település választási eredményei. Nemzeti Választási Iroda (1998. október 18.) (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  42. ↑ 2011. március 11-ei időközi választások. Nemzeti Választási Iroda (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  43. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  44. ↑ Önkormányzati általános választások, 2002 – Golop települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda (2002. október 20.) (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  45. ↑ Önkormányzati választások, 2006. október 1. – Golop települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda (2006. november 22.) (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  46. ↑ "Golop települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 6. {{cite web}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  47. ↑ Önkormányzati választások 2014. október 12. – Golop települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda (2014. november 18.) (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  48. ↑ "Golop települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 30.
  49. ↑ "Időközi önkormányzati választások 2001-ben" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2001. Hozzáférés: 2020. május 25.
  50. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  51. ↑ Golop Helységnévtár
  52. ↑ Golop Helységnévtár
  53. ↑ Ferenczy 1980 :175.; MNL 1999 :689.
  54. ↑ Szőnyi Kovács Adrienn: Ősi Magyar Címertár a golopi Vay kastélyban. Éremtani Lapok, 124. sz. (2010. december) 18–19. o.
  55. ↑ MNL 1999 :689.; Prepog 2012 :399.
  56. ↑ Ferenczy 1980 :181.
  57. ↑ "Golop Honlapja". Hozzáférés: 2023. június 28.
  58. ↑ "A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület Honlapja". Hozzáférés: 2023. június 28.
  59. ↑ Barna 1931 :44.
  60. ↑ Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. 1152–1153. o. ISBN 963-547-414-8
  61. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. 260–261. o.
  62. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903. 969–970. o.
  63. ↑ Zsignár István. artportal (Hozzáférés: 2020. március 24.) arch

Források

További információk