| Uppony | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Ózdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Balogh Béla (független) | ||
| Irányítószám | 3622 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 247 fő (2026. jan. 1.) | ||
| Népsűrűség | 20,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,81 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék | ||
| Földrajzi kistáj | Upponyi-hegység | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Uppony weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Uppony témájú médiaállományokat. | |||
Uppony község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban. Ózdtól 14 kilométerre keletre, a Bükk-vidék területén, az Upponyi-hegység vonulatai között, a Csernely-patak völgyében fekszik.
Közúton jelenleg csak Borsodbóta felől lehet megközelíteni, a 2524-es úton. Az út a Lázbérci Tájvédelmi Körzet létrehozatala előtt továbbvezetett Dédestapolcsányig, de az a szakasza jelenleg csak korlátozott forgalmú erdészeti útként funkcionál.
Fontos település lehetett a régmúltban. A település határában és barlangjaiban számos őskori lelet került elő, továbbá ősi vasolvasztóhelyet is találtak. A község létrejötte feltehetően a 11. századra tehető. Írásban először egy 1281-es oklevél említi. A pápai tizedlajstrom 1335-36-ban említi, Vpon, Vponch néven. Egy 1546-os összeírásban egyházi birtokként szerepel. A török uralom idején hódoltsági terület volt. A reformáció nem vert gyökeret, lakossága római katolikusokból állt.
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 294 | 275 | 263 | 214 | 269 | 274 | 271 | 260 | 247 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% örménynek mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,1%, református 6,6%, felekezeten kívüli 7,3% (14,3% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,7% cigánynak, 2,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,4% volt római katolikus, 7,8% református, 0,7% egyéb katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb felekezetű, 13,4% felekezeten kívüli (24,9% nem válaszolt).