Selyeb

Selyeb
Selyeb címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Szikszói
Jogállás	község
Polgármester	Mező Csaba (független)
Irányítószám	3809
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	604 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség	27,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 20′ 15″, k. h. 20° 57′ 13″48.337588888889, 20.95348888888948.337589°N 20.953489°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 15″, k. h. 20° 57′ 13″48.337588888889, 20.95348888888948.337589°N 20.953489°E
Selyeb Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Selyeb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Selyeb témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Selyeb község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szikszói járásban.

Fekvése

Szikszótól északra, Abaújszolnok és Monaj közt fekszik. Csak közúton közelíthető meg, a két előbbi település valamelyikének érintésével, a 2622-es úton.

Története

Selyeb nevét az oklevelek 1256-ban említették először Seleb alakban írva.

A település nemesi birtok volt. 1256-ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 10 garas pápai tizedet fizetett.

Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713-ban épült kastélya. A kastélynak a feljegyzések szerint a 20. század elején értékes, 300 kötetes angol, francia és latin nyelvű könyvekből álló könyvtára is volt.

1750-ben Tiszta Pál kapott adományt Mária Teréziától Abaújszolnok, Monaj és Selyeb községekben.

A község határában az 1800-as években őskori tárgyakat rejtő halmot tártak fel.

A 20. század elején Selyeb Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 847 lakosából 846 magyar volt, ebből 196 római katolikus, 324 görögkatolikus, 289 református volt.

Közélete

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 71%-a magyar, 29%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 48% cigánynak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,9%, református 18,7%, görögkatolikus 31,7%, felekezeten kívüli 3,7% (15% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 55,3%-a vallotta magát magyarnak, 21,7% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (44,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,7% volt római katolikus, 9,4% református, 20,3% görögkatolikus, 0,8% egyéb keresztény, 4,9% felekezeten kívüli (52,3% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Tiszta-kúria: 18. századi barokk épület, melyet Tiszta Pál építtetett.
• Nepomuki Szent János szobra: a rokokó szobrot a Tiszta család állíttatta 1769-ben, egykori kúriájuk közelében. A szent hagyományosan formált alakja különös, mintegy háromágú talpazaton áll, két oldalán a Hit és a Hallgatás angyalával. A talpazaton kronosztikon tudósít az állítás idejéről. A szoborcsoport a sajóládi Sajó-híd mellett álló, hasonló témájú emlékkel rokon, feltehetően mindkettő egy mester munkája.

Híres selyebiek

Itt születtek: 1927-ben vitéz Bogár Gyula épitész. Önként jelentkezett katonának mikor az oroszok elérték a határt 1944-ben. Részt vett Budapest ostrománál. 1956-ban aktivan részt vett a forradalomban, emiatt menekülni kellett, 43 évig élt Los Angelesben. Ott tervezte s épitette meg a világ legmagasabb Magyar Szabadságharcos Emlékműjét. 2007-ben Hawaii-ba költözött, 2017-ben él, 90 éves.

• 1920-ban Seres János festő és grafikus. Az egri tanárképző főiskolán tanított, Miskolcon hunyt el 2004-ben.
• 1961-ben Számadó László matematikatanár, tankönyvíró. Az Árpád Gimnázium tanára.

Források

• Györffy György: Abaújvármegye.
• Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.

Jegyzetek

További információk

• borsod-kozoktatas.hu Selyeb a Borsod-közoktatás.hu oldalon