Berente

Berente
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Berente címere
Berente címere
Berente zászlaja
Berente zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterNyeste József (független)
Irányítószám3704
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség1065 fő (2026. jan. 1.)
Népsűrűség131,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 14′ 39″, k. h. 20° 39′ 48″48.244211°N 20.663311°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 39″, k. h. 20° 39′ 48″48.244211°N 20.663311°E
Berente (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Berente
Berente
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Berente weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berente témájú médiaállományokat.

Berente község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

A Sajó völgyében fekszik Miskolctól 15 km-re észak-északnyugatra, Kazincbarcika keleti szomszédságában.

A közvetlenül határos települések: észak felől Múcsony, kelet felől Dusnokpuszta (Sajószentpéter része), délkelet felől Sajószentpéter, dél felől Alacska, nyugat felől pedig Kazincbarcika, a legközelebbi város.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a központján végighaladó 26-os főút, és az azt északról elkerülő és tehermentesítő 260-as főút. A 26-os összeköti mindkét városi rangú szomszédjával, Sajószentpéterrel és Kazincbarcikával is, a többi szomszédjával viszont nincs közvetlen közúti összeköttetése.

A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal érinti, melynek egy megállója van itt; Berente megállóhely a központtól nem messze északra helyezkedik el, s a település nagy ipari létesítményeit kiszolgáló rendező pályaudvar is kapcsolódik hozzá.

Története

A települést 1322-ben említi először egy fennmaradt oklevél. Eleinte a Bors, majd az Ákos nemzetség birtoka volt, de tőlük Károly Róbert elkobozta.

A 19–20. századtól kezdve bányásztelepülés. 1921-ben, amikor Kandó Kálmán megalapította az Imperial petrolkémiai alapon működő szénlepárlót, a vegyipar fejlődése is megindult a térségben.

A második világháborút követő iparosítás hatására a térség további fejlődésnek indult. 1949-ben itt kezdték építeni a Borsodi Vegyi Kombinátot (BVK), 1951-től pedig a Borsodi Hőerőművet.

1954-ben Berentét az akkor várossá alakuló Kazincbarcikához csatolták.

A privatizáció óta a BorsodChem Rt. működik területén.

A település az 1950-es járásrendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

A rendszerváltást követően az egykori falu területén élők úgy érezték, hiába áll részben lakhelyükön a város bevételeinek nagy részét biztosító BorsodChem Rt., Közép-Európa legnagyobb vegyipari üzeme, ők csak kis mértékben részesülnek e bevételekből. Hosszas viták és egy 1997-es népszavazás eredményeképpen Berente 1999. május 1-jén levált Kazincbarcikáról, s a nagyüzemtől származó bevételeknek köszönhetően az ország egyik leggazdagabb községe lett.

Közélete

Polgármesterei

  • 1999–2002: Kallus Lászlóné (független)
  • 2002–2003: Kallus Lászlóné (független)
  • 2003–2006: Juhász József (független)
  • 2006–2010: Juhász József (független)
  • 2010–2014: Juhász József (független)
  • 2014–2015: Juhász József (független)
  • 2015–2019: Roza László István (független)
  • 2019–2024: Nyeste József (független)
  • 2024– : Nyeste József (független)

A frissen önállósult község első, időközi önkormányzati választását 1999. augusztus 1-jén tartották meg, négy polgármesterjelölt részvételével, akik közül a végső győztes egymaga is megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát.

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás [úgy is, mint a községben lebonyolított első rendes helyhatósági választás] érdekessége volt, hogy országosan is rekordszámú, összesen 10 jelölt indult a polgármesteri posztért. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak egyetlen másik településen szavazhattak a helyi lakosok: a Pest megyei Úriban; de ehhez hasonló jelölti létszám más választási években is legfeljebb egy-két településen fordult elő. (A győztes 25,63 %-os eredménnyel szerzett mandátumot.)

2003. július 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani Berentén, mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége. Kallusné ennek ellenére elindult a posztért, az ezúttal is aránylag nagy számú (6) jelölt között, de csupán a második helyet sikerült elérnie, a 2002-ben még csak harmadik helyre befutó Juhász József mögött.

2015. március 29-én ismét időközi polgármester-választásra kellett sort keríteni a faluban, mert Juhász József addigi polgármester január 5-i hatállyal lemondott tisztségéről. Ez a választás hasonló rekordot hozott, mint a 2002-es polgármester-választás: a falu első emberének címéért ezúttal is tízen szálltak versenybe; így a mandátumszerzéshez 22,03 %-os eredmény is elegendő volt.

Nevezetességei

A Szepessy-kastély


Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
1177
1203
1211
1084
967
1048
1020
1017
1065
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A településen a 2001-es népszámláláskor a lakosság 97,2%-át vallotta magát magyar, 4,8%-a cigány nemzetiségűnek (lehetséges volt egyszerre több nemzetiséghez tartozás is).

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 8,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,4%, református 19,8%, görögkatolikus 2,9%, felekezeten kívüli 20,7% (17% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 81,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% görögnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,1% volt római katolikus, 15,6% református, 2,7% görögkatolikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 15,1% felekezeten kívüli (41,5% nem válaszolt).

Jegyzetek

  1. 1 2 "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2.
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  3. 1 2 "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1999. augusztus 1. Hozzáférés: 2020. május 20.
  4. 1 2 "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1.
  5. 1 2 3 "Berente települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. július 27. Hozzáférés: 2020. május 27.
  6. ↑ "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1.
  7. ↑ "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 6.
  8. ↑ "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 1.
  9. 1 2 "Berente települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2015. március 29. Hozzáférés: 2020. június 16.
  10. ↑ "Berente települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25.
  11. ↑ "Időközi önkormányzati választások 2003-ban" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2003. Hozzáférés: 2020. május 26.
  12. ↑ "A Berentei helyi Választási Bizottság 1/2015.(I.7.) határozata" (PDF). Berente.hu. 2015. január 7. 2020. június 16. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2020. június 16.
  13. ↑ "Időközi helyi önkormányzati választások" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2015. Hozzáférés: 2020. június 16.
  14. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. ↑ Berente Helységnévtár
  16. ↑ Berente Helységnévtár

További információk