| Leszna (Lesné) | |||
| Leszna látképe a Pazdicsi-hátról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Nagymihályi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1254 | ||
| Polgármester | Peter Bobík | ||
| Irányítószám | 071 01 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | MI | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 412 fő (2025. dec. 31.) | ||
| Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 141 m | ||
| Terület | 6,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Leszna weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Leszna témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Leszna (szlovákul: Lesné) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Nagymihálytól 12 km-re északnyugatra, a Laborc és az Ondava között fekszik.
A falut a 13. században alapították, 1254-ben említik először. Már ekkor állt mai görögkatolikus temploma, mely az egyik legrégebbi Zemplénben. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, kosárfonással foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LESZNA. Tót falu Zemplén Várm földes Urai Boronkay, és Szirmay Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Rakoczhoz 1/2 órányira, agyagos határja 3 nyomásbéli, gabonát leg inkább, egyebet középszerűen terem, erdeje vagyon, piatza Homónnán.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Leszna, orosz falu, A. Körtvélyes fil. 53 r., 300 g. kath., 12 zsidó lak., 599 hold szántófölddel. F. u. b. Barkóczy, Szirmay. Ut. posta Nagy-Mihály.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Leszna, tót kisközség. 74 házat számlál és 406 gör. kath. lakosa van. Postája Rákócz, távírója és vasúti állomása Nagymihály. 1254-ben szerepel először pusztaként, melynek birtokába a leleszi káptalan a Nátafalusi Csontos család ősét, Nata fia Gergelyt iktatta, kivel IV. Béla király e birtokot más földekért elcserélte. 1421-ben a Nagymihályi Euden (Eödön) családot és Zeredvai Jánost iktatják némely részekbe, de 15 évvel később a Nátafalusi Csontos család is újabb részeket kap. 1448-ban a Lesznai, Eödönffy, Szeretvai s a Csontos családok az urai, később a Farkas család is, de Mátyás király 1473-ban, a mikor Leznye alakban találjuk említve, a Nátafalusiaknak új adománylevelet ad itteni birtokaira. 1480-ban Ráskai Balázst és a Zbugyaiakat iktatják némely részekbe, tíz évvel később a Csontos, Harkányi és Korcsvai családok szerepelnek birtokosaikként, 1519-ben Komoróczi Andrásnak is van benne része, de az 1598-iki összeírás Rákóczy Ferenczet, Eödönffy Gáspárt és Kristófot, Paczoth Ferenczet, Morvay Jánost és Melith Vitust sorolja fel s ekkor kipusztult hely. 1755-ben Sztáray Imre, 1774-ben Szirmay László és Orosz Teréz, majd a Barkóczyak az urai. Most Zempléni Moskovitz Gézának van itt nagyobb birtoka. Az itteni gör. kath. templom nagyon régi s építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Fundus-tanya is. Leszna közelében feküdt hajdan Arács község, mely 1447 előtt a Pelejtei és Azari családoké volt.”
1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.
| Év: | 1995. | 2005. | 2015. | 2025. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 423 | 438 | 444 | 412 |
| Különbség | +3,54 % | +1,36 % | -7,20 % |
| Év | 2024. | 2025. |
|---|---|---|
| Lakosság | 417 | 412 |
| Eltérés | -1,19 % |
1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 434 lakosából 398 szlovák volt.
2011-ben 443 lakosából 389 szlovák volt.
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 13. századi eredetű.
{{cite web}}: Check date values in: |date= (súgó); More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó); replacement character in |coauthors= at position 2 (súgó); replacement character in |date= at position 11 (súgó); replacement character in |title= at position 11 (súgó)