A fennmaradt források alapján bizonyossággal csak annyi állapítható meg, hogy Sao-hao(Shaohao) a Sárga Császár egyenesági leszármazottja, de a köztük lévő rokonsági viszony tekintetében több változat is létezik. Egyes források szerint a legidősebb fia volt, és így azonos A történetíró feljegyzéseiben szereplő Hszüan-hsziao(Xuanxiao)val 玄囂, aki a Sárga Császár halálát követően örökölte a trónt, majd az halála után, fivére, Csang-ji(Changyi) fia, Csuan-hszü(Zhuanxu) lépett örökébe. Sze-ma Csien(Sima Qian) szerint ugyan nem viselte a ti(di) 帝 „császár” címet, ám a legtöbb forrás mégis a Sárga Császár trónjának örököseként hivatkozik rá. Más változatok szerint Sao-hao(Shaohao) a Sárga császár unokája, dédunokája volt, vagy épp tisztázatlan rokonsági viszonyban álltak egymással.
A Sao-hao(Shaohao) nevében szereplő hao 昊 írásjegyet olykor hao 皞, hao 皓, vagy hao 顥 alakban is írják. Számos más néven is emlegetik, például Csing-jang Si(Qingyang Shi) 青陽氏, Csin-tien Si(Jintian Shi) 金天氏, Csiung-san Si(Qiongsang Shi) 窮桑氏, Jün-jang Si(Yunyang Shi) 雲陽氏 vagy Csu-hszüan(Zhuxuan) 朱宣.
Egyes források szerint a családneve Csi(Ji) 己, a személyneve pedig Cse(Zhi) 摰 (vagy 質, 鷙) volt.
A mai Csüfu(Qufu) (Konfuciusz szülőhelye) közelében található Csiungsan(Qiongsang)ban 窮桑 született. Erényességében a legendabeli „Nagy Végtelenre” (Taj-hao(Taihao) 太昊), vagyis Fu-hszi(Fuxi)ra emlékeztetett, ezért kapta az „Ifjú Végtelen”, vagyis a Sao-hao(Shaohao) nevet.
Egyes források szerint hivatalnokait a madarak neve után nevezte el. Feltételezhető, hogy az archaikus mítoszokban Sao-hao(Shaohao)t magát is madárként képzelték el, aki a madarak uralkodója lehetett. Erre utalnak azok a források is, amelyek szerint a személyneve Cse(Zhi) 鷙 volt, amely valamilyen ragadozó madarat jelent.[forrás?]
A Csin-tien(Jintian) 金天, vagyis „fém-ég törzsbeli” neve, az öt elem elméletét alkalmazó elképzelés szerint onnan ered, hogy egyes források szerint Sao-hao(Shaohao) a nyugati égtáj szelleme volt, aki a fém elem mágikus erejével kormányzott (vö. Sárga Császár - föld), és az évszakok közül az ősz tartozott a fennhatósága alá. A Hegyek és vizek könyvében „Fehér császárnak” (Paj-ti(Baidi) 白帝) nevezik, és az öt császár (vagy uralkodó) (vu ti(wu di) 五帝) sorába tartozik.
Egy legenda szerint Sao-hao(Shaohao) anyja azután fogant meg, hogy álmában egy hatalmas csillagot látott, amely a földre ereszkedett. Más változat szerint Sao-hao(Shaohao) anyja Huang-o(Huange), az égi szövőlány volt, aki éjszakánként szőtt, nappal azonban tutajra szállt és az eget a földdel összekötő vizeken utazott. Így találkozott a Fehér császár (Paj-ti(Baidi) 白帝) fiával, aki Sao-hao(Shaohao) apja lett. Van olyan elképzelés, hogy Sao-hao(Shaohao) a Keleti-tenger mögötti mélységben (más változat szerint messze nyugaton) alapított országot, ahol 12 ezer mérföldnyi terület tartozott az uralma alá. Egy harmadik változat szerint pedig a Csangliu(Changliu)-hegyen lakik, és ott kormányozza a napnyugtát.
↑Kínai mitológia 1988: „Kínai mitológia”. In Mitológiai enciklopédia II. kötet, 385-456. o. Fordította: Kalmár Éva. Budapest: Gondolat Kiadó, 1988. ISBN9632820282 II. kötet
↑Nienhauser 1994: William H. Nienhauser Jr., Ssu-ma Ch'ien, The Grand Scribe's Records, vol. 1, 'The basic annals of pre-Han China', Bloomington [etc.] Indiana University Press 1994. ISBN0-253-34021-7. 6. o.
↑Vasziljev 1977: Vasziljev, L. Sz.: Kultuszok, vallások és hagyományok Kínában. Budapest: Gondolat Kiadó, 1977. ISBN9632804759
