 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||
 |
A Satureja az Árvacsalánfélék családba tartozó növénynemzetség latin elnevezése, ehhez a nemzetséghez tartoznak a hegyi pereszlény, az egynyári borsikafű (kerti csombor) és más fűszernővények. Rendszerint egynyári növények, félcserjék vagy cserjék .
A nemzetség képviselői főként a mediterrán és ázsiai országokban elterjedtek.
Kerti növényként termesztik. Viszonylag igénytelen a hőmérsékleti viszonyokkal és a talajjal szemben, de termékeny talajon az aromája és a terméshozama jelentősen javul.
Az ókori rómaiak ecetes mártást készítttek a növényből, amelyet hal- és húsételekhez tálalták. Európában a borjú- és pulykahúsból készült tekercsek töltelékéhez, hal- és egyéb ételekhez készült szószokhoz, kolbászokhoz, zöldségek savanyítására és pácolására használják.
Bulgáriában ez a növény a jellegzetes bolgár ketchup receptjében is szerepel. Aktívan használják az abház, örmény, grúz és üzbég konyhában.
Az ókortól kezdve gyógynövényként használták. Sok országban elismert gyógynövény. A népi gyógyászatban tachycardia, szédülés, fejfájás, gyomor-bélrendszeri betegségek, hólyaggyulladás, puffadás, rhinitis, akut légúti fertőzések esetén használják. A vizes kivonata rovarölő hatású. Az illóolaja jótékony hatással van a gyomorpanaszokra. A növényből kivont karvakrol gombaellenes hatással rendelkezik.
A illóolaját aromaterápiában használják. Tudományos kutatások szerint a csomborolaj aktív antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik, növeli a hasznos többszörösen telítetlen zsírsavak koncentrációját az agyban, és csökkenti a rák kialakulásának kockázatát állatoknál.
A nemzetség 30-52 fajt tartalmaz, többek között a következőket:
|
|
