Schuller Alajos
| Schuller Alajos | |
 | |
| Született | 1845. szeptember 17. Pest |
| Elhunyt | 1920. április 20. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | -, Királyi József Műegyetem, Buda (1868) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34-14-3) |
| Tudományos pályafutása | |
| Szakterület | fizika |
| Kutatási terület | kísérleti fizika, kémiai fizika, termoanalitika |
| Szakintézeti tagság | Magyar Tudományos Akadémia (1880–1891, levelező tag) |
| Munkahelyek | |
| Királyi József Műegyetem | tanársegéd (1868–71), ny. r. egyetemi tanár (1872–1916) |
| Heidelbergi Egyetem | tanársegéd (1871–72) |
| Akadémiai tagság | MTA levelező (1880), rendes tag (1891) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schuller Alajos témájú médiaállományokat. | |
Schuller Alajos (Pest, 1845. szeptember 17. – Budapest, 1920. április 20.) magyar fizikus, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Fő kutatási területe a kísérleti fizika és a kémiai fizika volt, különösen jelentősek hőtani mennyiségmeghatározásai. Több mint négy évtizeden át (1872–1916) volt a fővárosi műegyetemen a kísérleti fizika tanszékvezető tanára.
Életútja
Reáliskolai tanulmányai után 1863-tól 1868-ig a Királyi József Műegyetem mérnöki tanfolyamán tanult. Ezt követően 1871-ig a műegyetem kísérleti természettani (tkp. kísérleti fizikai) tanszékén volt Müller József tanársegédje, egyidejűleg a Pesti Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1871–1872-ben a Heidelbergi Egyetemen képezte tovább magát, Robert Wilhelm Bunsen és Gustav Robert Kirchhoff előadásait hallgatta, egyúttal Kirchhoff tanársegédje volt. Hazatérését követően 1872-ben kinevezték a műegyetemre a kísérleti fizika nyilvános rendes tanárává. 1916-os nyugdíjazásáig irányította a tanszékén folyó munkát, egyidejűleg 1885 és 1887 között a gépészmérnöki osztály (kar) dékáni feladatait is ellátta.
Munkássága
Fő kutatási területe a kísérleti fizika volt, de számottevőek voltak a kémia módszertanával és kérdésfeltevéseivel végzett kémiai fizikai vizsgálatai is. Több kísérletet is tökéletesített, Magyarországon elsőként állított elő sárga arzénmódosulatot. Életművének egyik legjelentősebb hagyatékát képezik a Wartha Vincével végzett kalorimetriai vizsgálataik, amelyekkel összefüggésben tökéletesítette a Bunsen-féle jégkalorimétert (1875). Behatóan foglalkozott a víz és a levegő összetételével, fizikai állapotjelzőivel és termodinamikai sajátosságaival, a légnyomással és a vákuummal. Ez utóbbi területen végzett kísérletes vizsgálataihoz kifejlesztett egy nagy hatásfokú, önműködő higanygőzös légszivattyút (1881). Az 1890-es évektől elektromosságtani vizsgálatokat is végzett, tanulmányozta az elektrolízis és az elektrosztatika elméletét, valamint a fémek elektrokémiai potenciálkülönbségeit.
A fővárosi műegyetem tanáraként jelentősen hozzájárult a kísérleti fizikai oktatás színvonalának, az egyetemi laboratórium felszereltségének fejlesztéséhez. Kiterjedt publikációs tevékenységet végzett, csak a Természettudományi Közlönyben száznál több szakcikke jelent meg.
Szervezeti tagságai és elismerései
1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1891-ben rendes tagjává választották. 1877-től 1916-ig a Királyi Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagja volt. A Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem 1910-ben díszdoktorává avatta.
Művei
- A súly és a hő állítólagos összefüggéséről. Budapest: Magyar Tudományos Aladémia. 1875. REAL-EOD
- A légnyomás változásainak pontos meghatározásáról. Budapest: Magyar Tudományos Aladémia. 1876. REAL-EOD
- Hőmennyiség-mérések. Budapest: Magyar Tudományos Aladémia. 1878. (Wartha Vincével) REAL-EOD
- A levegőről, és folyóssá tételéről. Budapest: Természettudományi Társulat. 1880.
- A hydrogen hyperoxyd képződése égés közben. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1881. REAL-EOD
- Önműködő higanylégszivattyú. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1881. REAL-EOD
- A víznek képződési melegéről. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1881. REAL-EOD
- Kísérleti fizika. Budapest: Rozsnyai. 1897.
- Chemiai phisica. Szeged: Endrényi ny. 1905. (Strauss Árminnal)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Tangl Károly l. t. beszéde Schuller Alajos r. t. ravatalánál Budapesten, 1920 április 22-én. Akadémiai Értesítő, XXXI. évf. 1–5. sz. (1920) 156–157. o.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 603. o.
- Magyar nagylexikon XV. (Pon–Sek). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 888. o. ISBN 963-9257-14-1
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1122. o.
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1056. o. ISBN 963-547-414-8
- Tudósnaptár
További információk
- Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891–1991). Szerk. Kovács László. Budapest: Eötvös Loránd Fizikai Társulat. 1992.
