Fekvése
Semberija északi határa a Száva-folyó, keleti határa a Drina-folyó, míg a pontos nyugati és déli határról több eltérő vélemény is létezik. Semberija nagy része közigazgatásilag Bijeljina község területén található. Általában úgy tartják, hogy Semberija 60 települést, vagyis a Bijeljina község területét foglalja magában. Vladimir Ćorović és Vladislav Skarić szerint Semberija dél felé Pribojig, Maleševciig, Tobutig és Bogutovo Selóig terjed, így magában foglalja Lopare község egy részét és Ugljevik községet is. Jovan Cvijić szerint a terület dél felé a Janja folyóig terjed. Délnyugatra és nyugatra a Majevica-hegység lejtőiig, vagyis addig a területig terjed, ahol a síkság véget ér és a dombos területek kezdődnek.
Nevének eredete
A Semberija név eredetének több változata is létezik. Ezt a területet hivatalosan soha nem nevezték így, sem a török korban, sem később. Sokáig azt hitték, hogy a név a török „zembeređi” szóból származik, ahogy a törökök a számszeríjas janicsárokat nevezték. Egy másik változat szerint a Semberija név gyökerei az albán „sember” szóban keresendők, ami szövetségest vagy barátot jelent. Egy harmadik vélemény szerint a Semberija a 16. században kapta a nevét, amikor a vlachok letelepedtek itt. Állítólag ez a terület egy szűk vlach csoportról - a sebrikről - kapta a nevét. Az utolsó és egyben legvalószínűbb vélemény szerint a Semberija név magyar eredetű, és abból az időből származik, amikor ezt a területet a Magyar Királyság uralta. A magyar „szembe” szóból származik és a Száván túli területet jelölte. Ez a leglogikusabb változat, tekintve, hogy ezeknek a régióknak a lakóit gyakran prečaninak hívták. Az "ija" képzőt később adták a magyar „szembe” szóhoz, és így szláv formát öltött.
Története
A római uralom alatt Semberia Pannónia tartomány része volt. Az ókori világ végén Semberia régiója az osztrogótok és hunok uralma alá került, a középkorban pedig a longobard állam, Bizánc, az Avar Kaganátus, a Szerb Fejedelemség, a Bolgár Birodalom, a Magyar Királyság, a Boszniai Bánság, Stefan Dragutin Szerémségi földje, a Boszniai Királyság és a Szerb Despotátus része volt.
A Vlastimirović- dinasztia uralkodása alatt Semberija a szerb államhoz tartozott. A bizánci uralom alatt, a 11. században Semberija a Sirmium Téma, a magyar uralom alatt pedig a Sói, majd később a Szebrenicai Bánság része volt.
Az oszmán uralom alatt Semberija területe a Boszniai pasalik és a Zvorniki szandzsák része volt. Az osztrák uralom alatt (1718–1739) az osztrák Észak-Bosznia része volt. Az első szerb felkelés idején Semberija a Karađorđe család Szerbiájának részévé vált. Ezt követően visszaállították az oszmán uralmat, amelyet 1878-ban az osztrák–magyar uralom váltott fel. Az osztrák–magyar uralom alatt Semberija Bosznia-Hercegovina kondominiumának része volt .
Az első világháború végén, 1918-ban Semberija a Szlovén, Horvát és Szerb Állam, majd a Szerb, Horvát és Szlovén Királyság részévé vált. 1918 és 1922 között Semberija területe Bosznia-Hercegovina tartomány és a Tuzla kerület, 1922 és 1929 között a Tuzla régió, 1929 és 1941 között pedig a Drina Banovina része volt. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam uralma alatt állt, majd az új szocialista Bosznia-Hercegovina, az új szocialista Jugoszlávia egyik köztársaságának része lett.
Jugoszlávia felbomlása során 1991 szeptemberében kikiáltották az Északkelet-Bosznia Szerb Autonóm Régiót (SAO Északkelet-Bosznia), Bijeljina fővárossal. Ugyanebben az évben novemberben a régió nevét SAO Semberijára, decemberben pedig SAO Semberijára és Majevicára változtatták. 1992-ben a régió a Bosznia-Hercegovina Szerb Köztársaság részévé vált, amelyet később Republika Srpskának neveztek el.
é. sz. 44° 48′ 03″, k. h. 19° 12′ 49″44.800833°N 19.213611°EKoordináták: é. sz. 44° 48′ 03″, k. h. 19° 12′ 49″44.800833°N 19.213611°E