| Sleigh Ride | |
| dal | |
| „A Brush for the Lead”, a Currier és Ives cég litográfiája, 1867. A dal szövege a szánkózás hangulatát egy a cég által készített kép hangulatához hasonlítja. A céget 1907-ben zárták be, 43 évvel a szöveg megszületése előtt | |
| Zeneszerző | Leroy Anderson |
| Dalszövegíró | nincs |
| Ősbemutató | 1948. május 4. |
| Megjelenés | 1948 |
| ISWC | |
A Sleigh Ride egy Leroy Anderson által komponált dal. A szerző 1946 júliusában kezdte el írni és 1948 februárjában fejezte be. Eredetileg csak hangszerre írt darab volt, a szöveget 1950-ben írta hozzá Mitchell Parish. A zenekari változatot először 1949-ben rögzítették Arthur Fiedler és a Boston Pops Orchestra előadásában. A Sleigh Ride nagy siker lett, egyike a zenekar slágereinek. Később John Williams majd Keith Lockhart vezényletével is rögzítették. Anderson maga is rögzítette a dalt 1950-ben a Decca Recordsnál. A Sleigh Ride fő dallama megjelenik az 1949-es Streets of Laredo című westernben is, amit Victor Young rendezett. Young és Parish ebben az időben együtt dolgozott, Parish így ismerte meg a dalt és írt hozzá szöveget. Az első szöveges változatot az Andrews-nővérek adták elő 1950-ben.
A Sleigh Ride-ot karácsonyi dalnak tekintik, habár eredeti szövege nem kapcsolódik semmilyen ünnephez sem, arról szól, hogy egy társaság tagjai hogyan próbálják meggyőzni egy társukat, hogy csatlakozzon hozzájuk egy szánkóútra, aminek a végén egy születésnapi parti vár rájuk. A dal néhány változatában a születésnapi partit karácsonyi partira változtatták.
Az Amerikai Dalszerzők és Kiadók Társasága szerint a Sleig Ride folyamatosan szerepel a 10 legtöbbet előadott karácsonyi dal között. A Társaság a Sleigh Ride-ot nevezte meg, mint az USA legnépszerűbb karácsonyi dalát 2009 és 2012 között, 2500 rádió adatai alapján. Továbbra is Anderson felvétele a legnépszerűbb zenekari és Johnny Mathisé a legnépszerűbb szöveges változat.
Steve Metcalf a Leroy Anderson: A Bio-Bibliography című könyvében azt állítja, „a Sleigh Ride-ot több és szélesebb körből származó előadóművész rögzítette, mint bármely más dalt a nyugati zene történetében.”