| Stanley Kramer | |
| Született | Stanley Earl Kramer 1913. szeptember 29. Brooklyn |
| Elhunyt | 2001. február 19. (87 évesen) Woodland Hills |
| Állampolgársága | amerikai |
| Nemzetisége | amerikai |
| Házastársa |
|
| Gyermekei | négy gyermek:
|
| Foglalkozása |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sírhelye | nincs |
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1933–1997 |
| Díjai | |
| Golden Globe-díjak | |
| Legjobb rendező Ítélet Nürnbergben (1962) | |
| BAFTA-díjak | |
| Az Európai Unió díja Az utolsó part (1960) Találd ki, ki jön vacsorára! (1969) | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Stanley Kramer témájú médiaállományokat. | |
Stanley Earl Kramer (Brooklyn, 1913. szeptember 29. – Woodland Hills, 2001. február 19.) Golden Globe- és kétszeres BAFTA-díjas amerikai filmrendező és producer. Mint független producer és rendező olyan aktuális társadalmi kérdésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket a legtöbb stúdió elkerült. Filmjeiben olyan témák szerepeltek, mint a rasszizmus, a kapzsiság, kreacionizmus, a nácizmus okai és hatásai.
Steven Spielberg „hihetetlenül tehetséges látnokként” jellemezte, aki világ lelkiismeretére is hatással volt. Barátja, Kevin Spacey a 2015-ös Golden Globe-díj átvételi beszédében minden idők egyik nagy filmesének nevezte.
Stanley Kramer New Yorkban született. Szülei zsidók voltak, és miután nagyon fiatalon elváltak, alig emlékezett apjára. Édesanyja a Paramount Pictures New York-i irodájában dolgozott. Nagybátyja, Earl Kramer a Universal Pictures filmforgalmazójaként dolgozott.
Kramer a bronxi DeWitt Clinton High Schoolba járt, ahol tizenöt évesen leérettségizett. Ezután beiratkozott a New York-i Egyetemre, ahol a Pi Lambda Phi testvériség tagja lett, és heti rovatot írt a Medley újságba.
1933-ban szerzett üzleti adminisztrátori diplomát. Kramer fizetett szakmai gyakorlatot szerzett a 20th Century Fox forgatókönyvírói részlegénél Hollywoodban.
Az 1950-es, -60-as években, amelyeket a kommunizmusellenesség és az ideológiai konfliktusok jellemeztek, Stanley Kramer azon kevés hollywoodi rendezők egyike volt, akinek volt bátorsága filmet csinálni az akkoriban politikailag vitatott témákról − és sikereket ért el velük. Filmes témái az afroamerikaiak és a fehérek közötti kapcsolatok, a véleménynyilvánítás szabadságáért folytatott harc, a nukleáris fegyverek veszélyei és a holokauszt voltak − sok más mellett.
Számos filmje ma már klasszikusnak számít.
A kritikusabb hangok azzal vádolták Kramert, hogy „üzenőfilmjeivel” prédikált és időnként szentimentálissá vált.
Filmproducerként is hírnevet szerzett magának, és producerként elért eredményeiért megkapta az Irving G. Thalberg emlékdíjat.
Számos alkalommal jelölték Oscar-díjra, de egyszer sem kapta meg. 1961-ben azonban megkapta a Golden Globe-díjat a különleges művészi tisztességért járó különdíjként, 1962-ben pedig az 1947-es nürnbergi jogi eljárásról szóló filmjéért (Ítélet Nürnbergben) a legjobb rendezés díjat kapta meg.