Sugovica
| Sugovica | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Vármegyék | Bács-Kiskun megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 12,5 km |
| Forrás | Duna (Bajánál) |
| Torkolat | Duna (Szeremlénél) |
 é. sz. 46° 08′ 32″, k. h. 18° 50′ 28″46.142273°N 18.841021°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sugovica témájú médiaállományokat. | |
A Sugovica (németül: Schokovitz, horvátul/bunyevácul: Šugavoda), más néven Kamarás-Duna a Duna egyik mellékága Bajánál. Keleti partján található a város központja, a nyugati parton pedig a Petőfi-sziget fekszik.
A név eredete
A közismertebb egy legenda, amely szerint a folyóág egy gazdag vízimolnár Súgó Vica nevű lányáról kapta a nevét, aki – miután apja visszautasította kedvese, egy szegény molnárlegény lánykérését – szerelmével együtt a folyóba ölte magát.[forrás?]
Valószínűbb, hogy a szláv „sugava voda” (romlott, piszkos víz) kifejezésből származik, mivel régebben dunai bejárata alacsony vízállás idején feliszapolódott, árvíz idején viszont a hordalék is átvonult rajta.
A Kamarás-Duna nevet – amelyet hivatalosan ma is visel – 1923-ban kapta, a név magyarosítására kiírt pályázat eredményeként.
A legújabb források szerint a név eredete az egykori Súgó településsel (Baja, Szeremle és Bátmonostor háromszög középpontjában terült el) van összefüggésben.
Történelem
A mai Sugovica egyes feltételezések szerint egykor a Duna főága lehetett.
A török időkben jelentős kikötővé vált, és később is az ország négy legfontosabb dunai kikötője közé tartozott. Téli kikötője jégzajlás idején menedéket biztosított a hajóknak.
A Sugovica jelentősége a Ferenc-csatorna tápcsatornája, a Baja-bezdáni tápcsatorna (a köznyelvben gyakran szintén Ferenc-csatorna) kiépítésével nőtt meg.[mikor?] A Sugovicából induló, Bátmonostor, Nagybaracska, Dávod, Hercegszántó és Küllőd területét érintő csatorna Bezdánnál csatlakozik a Ferenc-csatornához. Ekkor[mikor?] építették meg a tápcsatorna bejáratánál a Deák Ferenc-zsilipet, valamint a zsilipnél végződő Türr István-átvágást. A Szeremle felé kiágazó és ott a Dunába visszafolyó ágat (Szeremlei-Holt-Duna) a zsilip közelében egy töltéssel leválasztották a Sugovicáról.
A Sugovica torkolata ekkor még mintegy 500 m-rel feljebb volt a mainál, és mivel folyásiránnyal szemben csatlakozott a Dunához, könnyen feliszapolódott. A rendszeres kotrás 1916-tól elmaradt, így a Sugovica kapcsolata fokozatosan megszűnt a Dunával. Végül 1931 és 1936 között alakították ki a mai torkolatot. Rendezésével a bajai kikötő forgalma jelentősen megnőtt.
Hidak
A holtág felett a Petőfi Sándor híd ível át a 2+030 folyamkilométernél.
Sport, szabadidő
A Sugovica a város lakói és látogatói számára számos szabadidős elfoglaltságra nyújt lehetőséget, például kajak-kenu, evezés, horgászat, fürdőzés. A legkedveltebb fürdőzőhely az északi parton található homokos strand. A régi víziszínpad helyén jachtkikötő működik.
Jegyzetek
- 1 2 "Sejtelmesen súg a Sugovica" (magyar nyelven). Gemenci Hírek / Bajai Napló. 2007. július 8. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. január 11.
- ↑ Hargitai Jenő, Heltai Nándor, Molnár Péter, Polgár József, Szászi András, dr. Tóth Ernő. "Egyedi hídleírások" (magyar nyelven). Hidak Magyarországon. 2005. május 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. január 11.
{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - ↑ "A Sugovica" (magyar nyelven). 2008. június 2. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2009. január 11.
További információk
- Sejtelmesen súg a Sugovica – Gemenci Hírek / Bajai Napló
