Szelec

Szelec (Selec)
A község látképe
A község látképe
Szelec zászlaja
Szelec zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
Első írásos említés1439
PolgármesterDr. Stanislav Svatik
Irányítószám913 36
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Népesség
Teljes népesség1010 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség40 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Terület24,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 46′ 44″, k. h. 17° 59′ 29″48.778900°N 17.991500°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 44″, k. h. 17° 59′ 29″48.778900°N 17.991500°E
Szelec weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szelec témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szelec (1891-ig Szelcz, szlovákul Selec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 13 km-re délre fekszik.

Története

A települést 1439-ben „possessio seu villa Selcz” néven említik először. 1549-ben 20 jobbágytelek található a faluban, ahol 20 jobbágy és 6 zsellércsalád élt. 1598-ban 37 háza volt a településnek. 1623-ban 15 jobbágytelek és 29 zsellérház állt a községben, a lakosság száma eszerint két-háromszáz főre tehető. 1724-ben az első népszámlálás szerint 122 házában 778 lakos élt. 1742-ben Anton Rezner papírgyárat alapított itt. A községben volt vízimalom és faüzem is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZELECZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Inovetz hegye alatt, Krivosdhoz közel; határja jól termő.”

1831-ben kolerajárvány pusztított, melynek számos áldozata volt a lakosság köréből.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szelecz, falu, Trencsén vmegyében, Beczkóhoz keletre, 1 1/2 órányira a hegyek közt. Földje sovány, de erdeje roppant. Lakosi, kik 768 kath., 110 evang., 9 zsidóra mennek, az itt folyópatakban pisztrangot fognak. Kath. paroch. templom. F. U. a dubniczai uradalom. Ut. p. Trencsén.”

1866-ban ismét kolerajárvány pusztította. 1900-ban 120 házában 896 lakos élt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság89796910051010
Különbség +8,02 % +3,71 % +0,49 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság10071010
Eltérés+0,29 %

1880-ban 741 lakosából 708 szlovák, 2 egyéb anyanyelvű és 31 csecsemő volt. Ebből 594 római katolikus, 129 evangélikus és 18 zsidó vallású.

1910-ben 968 lakosából 943 szlovák, 19 német, 6 magyar anyanyelvű volt.

2001-ben 949 lakosából 946 szlovák volt.

2011-ben 1002 lakosából 942 szlovák, 6 cseh, 1 orosz, 2 egyéb és 51 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

Források

Külső hivatkozások