Cobolyfalu

Cobolyfalu
Cobolyfalu zászlaja
Cobolyfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásTrencséni
Rangközség
PolgármesterMarian Hudec
Irányítószám913 38
Körzethívószám032
Forgalmi rendszámTN
Testvérvárosok
Lista
Gmina Rudniki
Népesség
Teljes népesség2391 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség124 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság284 m
Terület17,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″48.866667°N 18.083056°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 18° 04′ 59″48.866667°N 18.083056°E
Cobolyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cobolyfalu témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cobolyfalu (1899-ig Szoblahó, szlovákul Soblahov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Trencséni járásban.

Fekvése

Trencséntől 4 km-re délkeletre fekszik.

Története

A falu már a 13. században létezett – temploma is állt már a 14. század első felében –, de csak 1393-ban „Sablaho” néven említik először. 1421-1422-ben a husziták foglalták el. 1439-ben Erzsébet királyné adományából a Cillei család birtoka, ezután a trencséni váruradalom része. 1513-ban Cobolyfalvi Mihály a birtokosa. 1550-ben 37 jobbágytelek volt a településen, melyen 33 család gazdálkodott. A török rajtaütések, majd a kuruc harcok során többször feldúlták a falut, 1671-ben földrengés pusztított. Ezek az események alaposan visszavetették a fejlődésben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZOBLAKOV. Szoblaho. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Trentsénhez nem meszsze, hegyek között; határja jó, vagyonnyai külömbfélék, piatzok közel.”

A 18. században 1835-ig a trencséni uradalom révén az Illésházy család a falu földesura.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szoblaho, tót falu, Trencsén vmegyében, Trencsénhez nyugotra 3 fertálynyira. Lakja 690 kath., 14 zsidó. Kath. paroch. templom. Határja sok helyt soványas; erdeje nagy; van savanyuviz forrása is. F. u. a dubniczai uradalom.”

A trianoni békéig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság1907196022482391
Különbség +2,77 % +14,69 % +6,36 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság23912391
Eltérés+0 %

1628-ban 31 jobbágyháza és 19 lakatlan háza volt.

1828-ban 102 házában 741 lakos élt.

1880-ban 848 lakosából 780 szlovák, 17 német, 6 magyar, 11 egyéb anyanyelvű és 34 csecsemő volt. Ebből 830 római katolikus és 18 zsidó vallású.

1910-ben 988 lakosából 968 szlovák, 13 magyar és 7 német anyanyelvű volt.

2001-ben 1933 lakosából 1904 szlovák volt.

2011-ben 2154 lakosából 2043 szlovák, 12 cseh, 4 egyéb, 2 magyar, 1 cigány és 92 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Nevezetességei

Jegyzetek

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

Források

További információk