Tataros

Tataros (Brusturi)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Tataros
Rang	községközpont
Községközpont	Tataros
Irányítószám	417090
SIRUTA-kód	27766
Népesség
Népesség	1052 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	73
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 09′ 32″, k. h. 22° 14′ 24″47.158776, 22.24010447.158776°N 22.240104°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 32″, k. h. 22° 14′ 24″47.158776, 22.24010447.158776°N 22.240104°E
Sablon Wikidata Segítség

Tataros (románul: Brusturi, németül: Brestur), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

A Réz-hegység alatt, Felsőtótfalu és Szóvárhegy közt fekvő település.

Története

Tataros nevét 1360-ban Tatarpatak alakban említette először oklevél. 1490-ben Tatharos, 1692-ben Tataros, 1808-ban Tatáros és Brusztur, 1851-ben Tataros néven írták. A 19. század elején a báró Huszár család volt a földesura, később pedig gróf Seilern Ferenc rendelkezett itt jelentősebb birtokkal. A 19. században a környező hegyekben jelentős kőszéntelepeket fedeztek fel, és aszfaltbánya is működött a településen.

A környező erdőkben mesterséges sáncok nyomai találhatók, amelyeket a helyiek Csetánye máre (Nagy vár) néven ismertek. A helyi hagyomány szerint egykor erődítmény állt itt, amely a tatárjárás idején pusztult el. A falu határában fekvő Szklatyina-dűlőben sósvizű forrás található. A település melletti Gyepes-patakban(wd) a 19. század végén még pisztrángok és rákok is éltek.

1910-ben 2100 lakosából 718 magyar, 27 német, 1290 román és 48 cigány volt, további 17 lakos anyanyelvét a felsorolt adatok nem részletezik. Felekezet szerint 293 római katolikus, 314 református és 1310 görögkeleti ortodox élt a településen, további 183 lakos vallási hovatartozását a felsorolt adatok nem tartalmazzák. Tataros a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma - az 1800-as években épült.

Hivatkozások

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.