| Tattendorf | |||
| A katolikus plébánia | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Badeni járás (1988. január 1. – ) | ||
| Irányítószám | 2523 | ||
| Körzethívószám | 02253 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1439 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 226 m | ||
| Terület | 14,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Tattendorf weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tattendorf témájú médiaállományokat. | |||
Tattendorf osztrák község Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 1423 lakosa volt.


Tattendorf a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Triesting folyó mentén, a Bécsi-medencében. Területének 6,7%-a erdő, 64,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen katasztrális község, illetve Tattendorf, Hadwartesdorf és Kaltengang (utóbbi kettő elnéptelenedett) települések tartoznak.
A környező önkormányzatok: északkeletre Oberwaltersdorf, délkeletre Pottendorf, délre Blumau-Neurißhof, délnyugatra Teesdorf, északnyugatra Baden bei Wien.
Tattendorfot valószínűleg a Babenbergek alapítottak a 11. század közepén a magyar határ megerősítésére. Írásban először 1114-ben jelenik meg a klosterneuburgi apátság egyik adománylevelének tanúja, Adaloldus de Tatindorf nevében. A falu egészen 1848-ig az apátság birtoka volt. A helyi bortermelés első bizonyítéka 1258-ból származik.
Bécs 1529-es és 1683-as török ostromakor a falut elpusztították, a túlélőket pestis tizedelte meg.
1825-1828 között Franz Girardoni fonóüzemet épített Tattendorfban. Az üzem 1853-ban csődbe ment és Theodor Dumba vásárolta meg, aki kibővítette, így 180 munkást tudott alkalmazni. A cég 1945-ig működött, a gyárépületeket 1991-ben lebontották.
1972-ben Tattendorf a szomszédos Blumau-Neurißhof, Günselsdorf és Teesdorf községekkel egyesülve megalapította Steinfelden nagyközséget, amely 1988-ban felbomlott és Tattendorf ismét önállóvá vált.
A tattendorfi önkormányzat területén 2021 januárjában 1423 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 88,6%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,1% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 73%-a római katolikusnak, 3,1% evangélikusnak, 2,8% ortodoxnak, 2,7% mohamedánnak, 15,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (89,2%) mellett a szerbek (2.3%), a magyarok (1,8%) és a horvátok (1,6%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 455 |
| 2018 | 1 439 |