| Weissenbach an der Triesting | |||
| A városháza | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Badeni járás | ||
| Irányítószám | 2564, 2565, 2571 | ||
| Körzethívószám | 02674 | ||
| Forgalmi rendszám | BN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1727 fő (2018. jan. 1.) | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 362 m | ||
| Terület | 15,93 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
| Weissenbach an der Triesting weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Weissenbach an der Triesting témájú médiaállományokat. | |||
Weissenbach an der Triesting osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 1744 lakosa volt.


Weissenbach an der Triesting a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdőben, a Triesting folyó mentén. Területének 62,2%-a erdő, 27,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést és településrészt egyesít: Gadenweith (54 lakos 2022-ben), Kienberg (17), Neuhaus (664), Schwarzensee (58) és Weissenbach an der Triesting (951).
A környező önkormányzatok: északra Alland, keletre Bad Vöslau, délre Pottenstein, délnyugatra Furth an der Triesting, északnyugatra Altenmarkt an der Triesting.
A mai Weissenbach részei közül Schwarzenseet 1146-ban, Neuhaust 1251-ben említik először.
A Triesting folyó mentén már korán malmokat és vashámorokat állítottak fel; először 1360-ban említenek weissenbachi vízimalmot. A gyors folyású folyó sodrását a 19. században is felhasználták, pl. egy 1888-ban alapított, kötőtűket gyártó hengermű számára. Egy másik jelentős üzem volt Adolph von Pittel cementgyára; az ő kezdeményezésére épült vasútvonal a Triesting mentén.
A Bécsi-erdő erdős hegyvidéke és Bécs közelsége hamarosan kedvelt nyaralóhellyé tette a városkát, ahol a főváros neves művészei (mint pl Camillo Walzel színházigazgató és librettista) villákat tartottak fenn.
A Weissenbach an der Triesting-i önkormányzat területén 2022 januárjában 1744 fő élt. A lakosságszám 1910 óta 1500-2200 között ingadozik. 2020-ban az ittlakók 89,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 74,4%-a római katolikusnak, 3,6% evangélikusnak, 2,3% ortodoxnak, 6% mohamedánnak, 10,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 14 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (88,5%) mellett a törökök (1,8%), a szerbek (1,5%) és a bosnyákok (1,2%) alkották.
A népesség változása:
| 2016 | 1 741 |
| 2018 | 1 727 |