Tepelena

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Tepelenë, illetve Tepelena. A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.

Tepelena
Ali Tepeleni pasa szobra
Tepelena címere
Közigazgatás
Ország	Albánia
Polgármester	Tërmet Peçi (PS)
Irányítószám	6301
Körzethívószám	(+355) 0814
Népesség
Teljes népesség	4342 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Elhelyezkedése
é. sz. 40° 17′ 47″, k. h. 20° 01′ 07″40.2965, 20.018640.296500°N 20.018600°EKoordináták: é. sz. 40° 17′ 47″, k. h. 20° 01′ 07″40.2965, 20.018640.296500°N 20.018600°E
Tepelena weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tepelena témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Tepelena (görögül: Τεπελένη) kisváros Albánia déli részén, az azonos nevű Tepelena kerület székhelye. Lakossága mintegy 12 100 fő (2006, becslés). A városka a Vjosa festői völgyszorosában, a Drino befolyása közelében, a folyószint felett 300 méterrel lévő fennsíkon fekszik. A hegyvidéki Dél-Albánia egyik jelentős kereskedelmi központja, a Fierből, illetve Korçából Gjirokastrába vezető utak metszéspontján. Egyetlen ipara a közeli Uja i Ftohtë (’Hideg Víz’) forrás ásványvizét palackozó üzem.

Történelem

Kr. e. 196-ban a közeli Vjosa (akkor Aoósz) folyó szorosában csaptak össze a Titus Quinctius Flaminius konzul vezette római és az V. Philipposz irányította makedón sereg. Ez utóbbiak a szoros megtartásával igyekeztek elvágni a rómaiak Épeiroszba vezető útját. Az elhúzódó csata során egy helyi pásztor elvezette a rómaiakat arra a pontra, ahonnan lecsaphattak a makedónokra, és végül megnyerték az ütközetet.

A bizánciak egy kisebb védművet építettek ide, amelyet a 15. században a hódító oszmánok folyamatosan bővítettek. 1789 és 1819 között a közelben született janinai kényúr, Ali Tepeleni fényűző palotává alakíttatta a várat Tepedelen néven, amelyben 1809-ben az angol költő, Byron is vendégeskedett. 1847-ben, amikor az angol író, Edward Lear járt erre, már csak az elhagyott, elenyészett, egykor fényűző épületekről tudott beszámolni.

1909 februárjában itt találkoztak az ifjútörökök albán nacionalista vezetőkkel, hogy a mozgalmukhoz való csatlakozásra bírják őket. 1920-ban földrengés tette a földdel egyenlővé a városkát. A második világháborúban a megszálló olaszok itt tartották a frontot a görögökkel szemben. Táboruk a világháború utáni kommunista Hoxha-érában a kegyetlen körülményeiről és elégtelen ellátásáról hírhedtté vált munkatábor lett. Az albán Bergen-Belsenként emlegetett lágert 1950-ben zárták be, miután egy kolerajárvány végzett majd valamennyi lakójával. 1996-ban a Berisha-adminisztráció elleni tiltakozási hullám egyik kiindulópontja volt Tepelena. A helyiek 1997 márciusában, a piramisjáték-válság nyomán kirobbant zavargások idején, népi bizottságot alakítottak, és kiszabadították a helyi fogházból Fatos Nanót, Berisha politikai ellenlábasát, akit maga a köztársasági elnök juttatott börtönbe.

Források

• Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713  

Ez az albán településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!