Története
Told nevét 1275 körül említette először oklevél Thold néven. A falu már a 14. század elején egyházas hely volt. Birtokosai sokáig a Told nemzetségből származó Toldiak vagy Tholdiak ősi birtoka volt. A Toldy családnak Told (Puszta-Told) és Szalonta vidékén voltak birtokai, melyek közül az utóbbit 1515-ben szerezte meg a szomszédos Pata, Kölesér, Őssi helységekkel együtt. Egy oklevél szerint Ulászló király 1502-ben rendelt el vizsgálatot Toldy Mihály, a Békés vármegyei szent-andrási uradalom birtokosa és társai ellen, a váradi káptalan nagy-szemléni és borsi birtokain elkövetett hatalmaskodások miatt. [Bunyitay - i. m. II. 282.] Toldy Tamás birtokait 1466-ban az ősi Csolt nemzetségből származó Békés vármegyei gerlai Ábrahámffy család sarja, István vette zálogba, aki 1468-ban mezőmegyeri részeit átengedte cserében egyes bélmegyeri birtokokért, mivel családja is Bihar vármegye birtokosai közé tartozott.
Az 1552. évi vármegyei összeírás mint lakott helyet említi, de egy 1646-os "örökvételi okmányban" csupán a berekböszörményiek tulajdonában lévő pusztaként szerepel.
A község figyelemre méltó műemléke a 18. században épült református templom.
A 2010-es években a falu lakosainak nagy része mélyszegénységben élt, ezért az Igazgyöngy Alapítvány nemzetközi elismertségű biobrikett-gyártó telepet hozott létre a faluban önkéntesek és 2 főállású helyi cigány lakos közreműködésével.
Népesség
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 14%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 17,6% cigánynak, 6,6% románnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12,6%, református 59,1%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 8,6% (11,3% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 30,7% cigánynak, 3,6% románnak (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt református, 2,9% római katolikus, 2,2% ortodox, 1,1% görög katolikus, 4,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 14,4% felekezeten kívüli (39,7% nem válaszolt).
Magyarország
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″47.118860°N 21.641460°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 21° 38′ 29″47.118860°N 21.641460°E
