| Tonalizmus | |
| James McNeill Whistler: Noktürn fekete-aranyban: A zuhanó rakéta, c. 1875; olajfestmény; 60.3 x 46.4 cm | |
| Időszak | kb. 1880 – kb. 1915 |
| Elterjedés | Európa |
A tonalizmus művészeti irányzat volt, mely az 1880-as években alakult ki az amerikai tájképfestők körében. Festményeik színkezelését a lágy vonalak, tompa tónusok jellemezték, műveikkel olyan atmoszférát igyekeztek megteremteni, amely a belső béke vagy elmélkedés érzetét keltette.
Az 1880 és 1915 közötti festményeikre az 1890-es évek végén kezdték a műkritikusok a „tonalista” kifejezést használni. A stílus vezető egyéniségei közé tartozott George Inness és James McNeill Whistler.
Néha a francia tájképfestő irányzat, a barbizoni iskola hatására született amerikai tájképfestészetnek is tekintik a tonalizmust. Az irányzatot az impresszionizmus és az európai modernizmus megjelenése szorította háttérbe.
|
|