„Teremus” települést IV. Béla király 1248-ban kelt oklevele említi először. 1271-ben „Tremos” néven említik. Mai magyar neve valószínűleg az egykori Chren (Herény) alakból fejlődött ki.[forrás?] A 13. században királyi birtokként Nyitra várának faluja volt. A 14. században két faluként (Kis- és Nagytormos) szerepel oklevelekben, Kistormos a nyitrai káptalané, Nagytormos nemesi birtok, később a 19. századig a nyitrai püspökségé. A 13. században a falutól nyugatra kisebb várat építettek, mely 1465-ben Mátyás király huszita hadjáratában pusztult el. 1663-ban a falut török támadás érte, a templom kincseit Nyitra várába menekítették. 1678-ban Thököly Imre szabadságharca alatt kuruc és török seregek dúlták fel. Lakói főként földműveléssel foglalkoztak.
Vályi András szerint: „TORMOS. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához közel, és annak filiája; határja jó, mind a’ kétféle fája van, szőlőhegye termékeny, legelője elég, piatza Nyitrán közel.”
Fényes Elek szerint: „Tormos, tót falu, Nyitra vmegyében, Nyitra mellett: 522 kath. lak., termékeny jó határral. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra.”
Nyitra vármegye monográfiája szerint: „Tormos, a Nyitra mellett, a várostól keletre fekvő tót falu 858 r. kath. vallásu lakossal, kik közül 80 magyar, a többi tót. Posta-, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Földesura a nyitrai püspök volt, kinek itt ma is nagyobb birtoka van. E község már a XIII. században megvolt. A XVI. századból származó feljegyzések „Tornyos” név alatt említik.”
A község hivatalos szlovák neve 1920-tól Tormoš, 1945 után Chrenová lett. Tormos 1960 óta Nyitra városrésze. A szocializmus évtizedei alatt az egykori község arculata a felismerhetetlenségig megváltozott. Területén építették fel Nyitra egyik legnagyobb lakótelepét.
Népessége
1880-ban 579 szlovák és 32 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1890-ben 769 szlovák és 80 magyar anyanyelvű lakta.
1900-ban 931 szlovák és 60 magyar anyanyelvű lakosa volt.
1910-ben 1111 lakosából 997 szlovák és 109 magyar anyanyelvű lakta.
1921-ben 1049 csehszlovák és 78 magyar lakta.
1930-ban 1569 csehszlovák és 1 magyar lakta.
Neves személyek
Itt született 1941-ben Imrich Točka professzor, numizmatikus, kampanológus.
Nevezetességei
Tours-i Szent Márton tiszteletére épült temploma az ország egyik legősibb temploma. A régészeti kutatások szerint a 11. században már állt. Mai formáját az 1911. évi Batthyány Vilmos püspök által végeztetett átépítéssel nyerte el.
Tormos a belváros felől a Nyitra folyón átívelő (Nyitra szálló melletti) gyaloghídon is megközelíthető.
Az Agrokomplex vásárváros 150 hektáros területén 19 kiállítási csarnok található. Az Agrokomplex mezőgazdasági és élelmiszeripari szakvásárt 1952 óta rendezik meg. Ezenkívül a Nyitrai Autószalon, valamint számos szakvásár és kiállítás helyszíne. A vásárváros területén található az 1983-ban létesített Szlovák Mezőgazdasági Múzeum és skanzen, ahol egy kisvasút is működik a kiállítások idején.
↑Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
Szlovákia
é. sz. 48° 18′ 48″, k. h. 18° 06′ 20″48.313333°N 18.105556°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 48″, k. h. 18° 06′ 20″48.313333°N 18.105556°E
