Berencs

Berencs (Branč)
templom
templom
Berencs zászlaja
Berencs zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
PolgármesterEduard Guľka
Irányítószám951 13
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség2151 fő (2025. dec. 31.)
Népsűrűség157 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság137 m
Terület13,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 12′ 42″, k. h. 18° 08′ 47″48.211667°N 18.146389°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 42″, k. h. 18° 08′ 47″48.211667°N 18.146389°E
Berencs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Berencs témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Berencs (szlovákul Branč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nyitranagyfalu tartozik hozzá.

Fekvése

Nyitrától 12 km-re délkeletre, a Kis-Nyitra jobb partján. Határában feküdt a középkorban Megered, ma Nyitraivánka-Gergelyfalva.

Története

Területén a kőkorszaktól fogva laktak emberek, erről az előkerült kőkori, bronzkori, római és kvád régészeti leletek (kerámia), valamint a Nagymorva Birodalom korából származó leletek tanúskodnak. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt a falu területén. 1976-ban Árkusban 2 valószínűleg 9-10. századi sírt (vonalköteg díszítésű kerámiatöredék alapján) tártak fel a gázvezeték nyomvonalában. Mindkét sírban lómaradványok is előkerültek.

A vidék egyik legősibb települése, 1156-ban Brencu néven említik először. Neve az ótörök Birinc, vagy a Berény személynévből ered. A 12. században már királyi birtok volt. Várát 1241-ben említik először, a 15. századig állt. 1272-ben birtokfelosztás történt a településen. 1301-ben említenek egy helyi nemesek közti adásvételt. 1311-ben a Nyitrai káptalan átír egy 1247-es privilégiumot Moys fia Moys részére. 1300-ban Berench alakban szerepel. 1326-ban István berench-i rector, nyitrai alesperes, az esztergomi káptalan küldötte. 1342-ben Magyar István gímesi alvárnagynak Bogár fia Márton fia ifjabb Gergely örökre elzálogosítja berencsi szőlőjét, majd részére a nyitrai káptalan árírja az 1339-es és 1342-es berencsi szőlőkre vonatkozó okleveleket. 1360-ban berencsiek pereskednek. 1366-ban ismét birtokjogi perben szerepel. 1373-ban Berencsi Miklós fia János tiltakozik az ellen hogy egyik jobbágyát elfogták, a többit pedig Komjáton megverték.

1429-ben berencsi személyek szerepelnek tanúként. 1435-ben az esztergomi érsek Cétény és Kér birtokait Árkos, Berencs, Nagyberencs és Kisberencs felől meghatárolta.

Egy 16. század végi urbáriumban Berrenche alakban szerepel.

1631-ben a Cétény vize erősen megáradt, ezért a katonaság Nagykérről áttette szállását máshova, például Berencsre, Köpösdre és Mocsonokra.

A község a 17.–18. században indult gyors fejlődésnek, amikor kedvező fekvése miatt városi kiváltságokat kapott.

Fényes Elek szerint "Berencs, m. v., Nyitra vgyében, a Nyitra jobb partján, Nyitrától délre 2 órányira: 713 kath. lakos, kath. paroch. templom. Határa első osztálybeli, s igen termékeny; rétei kétszer kaszálhatók; erdeje s szőlőhegye elég; jövedelmes vizimalom a Nyitra vizén. F. u. a nyitrai káptalan."

Az első világháború alatt 1916-ban ide is érkeztek erdélyi menekültek. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1936. május 30-án nagy jégeső károsította meg Nyitrát, valamint Alsó- és Felsőköröskény, Berencs, Cabajcsápor, Csekej, Nagyemőke, Nagycétény, Nyitracsehi, Nyitraegerszeg, Salgó, Tormos, Ürmény, Üzbég, Vicsáp és Apáti, illetve Zobordarázs falvakat. 1938-ban az első bécsi döntés után Magyarország ki akarta cserélni a falut Csehszlovákiával, de ez nem sikerült.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság2008209322062151
Különbség +4,23 % +5,39 % -2,49 %
Népességi statisztikák
Év2024.2025.
Lakosság21692151
Eltérés-0,82 %

1880-ban 589 lakosából 530 volt magyar, 34 szlovák, 6 német, 2 más anyanyelvű és 17 csecsemő; ebből 573 római katolikus, 1-1 pravoszláv és evangélikus, továbbá 14 zsidó vallású volt. Nyitranagyfalu 417 lakosából 379 volt magyar, 20 szlovák, 4 német anyanyelvű és 14 csecsemő; közülük 403 római katolikus, 13 zsidó és 1 evangélikus vallású.

1890-ben Berencs 728 lakosából 677 volt magyar, 38 szlovák és 13 német. Nyitranagyfalu 467 lakosából 434 magyar, 27 szlovák és 6 német volt.

1900-ban 826 lakosából 763 magyar, 57 szlovák, 5 német és 1 egyéb nemzetiségű. Nyitranagyfalu 513 lakosából 482 magyar, 29 szlovák és 2 német.

1910-ben 910 lakosából 864 magyar, 45 szlovák és 1 német volt. Nyitranagyfalu 567 lakosából 527 magyar, 28 szlovák és 12 német.

1919-ben 987 lakosából 928 magyar, 55 csehszlovák és 4 német volt; ebből 978 római katolikus, 7 zsidó, 2 evangélikus vallású. Nyitranagyfalu 622 lakosából 580 magyar, 32 csehszlovák és 5-5 német illetve más nemzetiségű.

1921-ben Berencsnek 991, Nyitranagyfalunak 625 lakosa volt. Ebből 1284 magyar és 317 csehszlovák volt.

1925-ben Nyitranagyfalut Berencshez csatolták.

1930-ban a falut 1659-en lakták, ebből 1323 magyar és 328 csehszlovák volt.

1940-ben 1867 a lakosok száma.

1948-ban 1961 lakosa volt.

1961-ben 2298-an lakták.

1970-ben 2369 lakosából 1406 szlovák és 954 magyar volt.

1980-ban 2263 lakosából 1667 szlovák és 577 magyar volt.

1990-ben 1999-en lakták.

1991-ben 1993 lakosából 1219 szlovák és 756 magyar volt.

2001-ben 2015 lakosából 1382 szlovák és 619 magyar volt.

2011-ben 2174 lakosából 1622 szlovák, 447 magyar, 16 cigány, 10 cseh, 2-2 ukrán és német, 1 lengyel, valamint 74 ismeretlen nemzetiségű.

2021-ben 2168 lakosából 299 (+88) magyar, 1803 (+35) szlovák, 7 (+36) cigány, 17 (+2) egyéb és 42 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Nevezetességei